A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben

dő várfogságra változtatták. Előbb Olmützben, majd a Josefstadti várban volt fogoly 7 évig. Földi beadványában így kesereg: „Visszatérve szeretett Hazámban, itt mindent felforgatott állapotban, - idegen in- tézvényeket, idegen embereket, sőt idegen nyelvet is találtam, úgyhogy enmagamtól kérdeznem kellett, valljon édes Szülőföldömön - vagy idegen országban vagyok-e? És fájdalom, én a magyar szeretett Magyar Hazámban voltam az idegen, ismét kitétetve üldözéseknek és a folytonos rendőri zaklatásoknak, ha csak az átkos rendszernek nem hajtom alá fejemet, és szolgálataim által nem nyújtok segédkezet édes anyánk, a drága hon leigázására.”54

Bátorságáról lett nevezetes Somogyi József, Biharkeresztes (Mezőkeresztes) jegyzője, akit az ötvenes években történt lázadásáért, a honvédek kiszabadításaiért bevádoltak és az aradi törvényszék elítélt. Benkő Gábor darvasi honvéd esete is megőrződött a nép emlékezetében. A volt darvasi honvédekre - így természetesen Benkőre is - a császári és királyi katonaság hajtóvadászatot tartott. Benkő a nádasba menekült az üldözők elől, közben érte a halálos golyó. A falu népe nagy siránkozások között temette el, s fejfáját még 10 év múlva is friss virágkoszorúk borították. Váncsodon Csapó Lajos főszolgabíró sok embert mentett meg az üldözéstől. Többek között Osváth Pált, az említett csendbiztost is.55 Veszélyes helyzetek voltak ezek, hiszen a rögtönítélő bíróságok és a haditörvényszékek nem álltak különösebben a humánus mérlegelés magaslatán, mint az köztudott. A fiatal lelkész, Révész Imre jegyezte fel naplójában, hogy Balmazújvároson öt szerencsétlen ifjú legényt egy duhaj, de valójában ártatlan tréfa a rögtönítélő bíróság kötelére juttatott. Révész, a polgári és katonai hatóság rosszallásával mit sem törődve nem engedte, hogy a szerencsétlenek temetése a kivégzett gonosztevőkéhez legyen hasonló.56 Ezekben az években tett nagy szolgálatot az egyház, a közösségi érzés, az összetartozás tudatának ápolásával, a kulturális törekvések ébrentartásával.57

Komádiban Török György jegyző Bittó Sándor lelkésszel egyetértve az ide menekült bujdosókat - többek között a már említett Sárosi Gyulát - is rejtegette Illésy Györggyel együtt. Törököt 1854-ben a

Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI

__________________________ 129

54 HBML. IV.B. 254. l.d. 25/1861., 1860. dec. 28.

55 Osváth Pál: Bihar Vármegye Sárréti Járása...i.m. 202, 291, 377.

56 Révész Imre: Révész Imre élete 1826-1881., Debrecen, 1926. 34.

57 Dankój.: Vámospércs a dualizmus korában...i.m. 56.

__________