A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI

117

ADATOK BIHAR MEGYE POLITIKAI KÖZHANGULATÁHOZ AZ ABSZOLUTIZMUS ELSŐ ÉVEIBEN

Major Zoltán László

Bevezetés

N

agyvárad szülötte, a híres közíró, Csengery Antal az 1849 utáni helyzetet „Deák Ferenc emlékezete” c. nagyszabású esszéjében értelmezi. Gondolatmenetét Deák eszméi határozzák meg, mely szerint az osztrák minisztereknek sikerült engedelmességre szorítani a magyar népet, de nem sikerült szolgaságra vetni. Megmaradt az „erős nemzetiségi- és az erős jogérzet”. A sokat emlegetett passzív rezisztencia külsőleg tehetetlenségre kárhoztatott ugyan, de a belső ellenálláshoz ragaszkodó magatartásforma volt.1

Gyulai Pál a neves irodalomkritikus „Társaséletünk” c. cikksorozata 1850-ben ugyancsak a nemzeti szempontot tette meg a társadalmi jelenségek értékmérő kategóriájává. A sorozat a Pesti Röpívekben jelent meg.2 Az elnyomatás évtizedeiben közösségszervező erővé vált, a nemzettudat és az erkölcsi magatartás. A kor gondolatrendszerében és érzelemvilágában morális, nemzeti hangoltság érvényesült. Társadalmunkra ránehezedett a nemzeti lét veszélyeztetettsége, a polgári átalakulás szükségszerűsége és a jövő bizonytalansága-3

Az 1848-49-es szabadságharc utolsó napjaival kapcsolatban ismeretes, hogy az orosz hadsereg az 1849. augusztus 2-i vesztes csata időpontjában vonult be Debrecenbe, Nagyváradra pedig nagyrészt

1 Dávidházi Péter: A be végzett tények felülbírálata. In.: Forradalom után - kiegyezés előtt. Szerk.: Németh G. Béla. Bp. 1988. 83-84.

2 Buzinkav Géza: A középosztály kialakításának programjai. In. U.o. 287.

3 KovácsJCálmán: Eszmék és irodalom. Bp. 1976. 27, 31.

_______________________