A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Gazdag István: 150 éve történt
A MESTEREMBER STRÁZSÁL, A KATONA LEBZSEL 1849 februárjának közepén már nem fenyegette Debrecent az osztrákok közvetlen katonai támadásának veszélye. Megnyílt a lehetőség, hogy a magyar nép - elsősorban a Tiszántúlon - felkészüljön a harc folytatására. Ebben a légkörben látott napvilágot Szanka József újságíró - három hónapot szolgált az aradi táborban - formabontó jegyzete, amely nem a honvédségre, a nemzetőrségre, hanem az alkotó, termelő polgárság, illetve a magyar nép érdekeire hívta fel a figyelmet az Alföldi hírlapban: „Debreczen város lelkes népe szívesen s a lelkesedés hevével szokta teljesíteni mind azt, mit a haza érdeke kíván... a város lakosai, egytől egyig készek elvérezni a hazáért, s nincs köztük talán egy is, ki a nemzet halálát túl élni kívánná. Azonban legyünk méltányosak illy lelkes nép iránt...” Debrecenből körülbelül kétezer nemzetőr van távol az aradi táborban, Erdélyben és fegyverrel védi a hazát, ugyanakkor Debreczenben különböző címeken mintegy hétezer katona állomásozik, akiket a debreceni, házbirtokosok - köztük a távollevő és a város körül őrszolgálatot teljesítő nemzetőrök - tartanak el. Szanka kérdése „nem volna e okosabb: ha a nemzetőrök, mint többnyire mesteremberek, rendes foglalatosságaikat folytatnák... a varga csizmát, bakancsot, a szíjgyártó tölténytáskát és szuronytokot készítene, a katona pedig strázsálna: most a mesterember strázsál, a katona pedig lebzsel és kocsmákban dorbézol...” A jegyzet írója felszólítja a közgyűlést, hogy állam és a polgárok érdekében keresse meg a város katonai parancsnokát és találjanak megoldást e lehetetlen helyzetre. Az iparos tegye a dolgát: legyen ruha, fegyver, élelem és amire szükség van. Szanka a háború hétköznapjaira hívta fel a figyelmet. (1849. február 15.) 108 Gazdag István: 150 éve történt A TŰZ KÖNNYEN ELLOBBAN A Debrecenben székelő kormány irányításával 1849 első hónapjaiban megkezdődött a honvédsereg felkészítése az ország nagyobb részének visszafoglalására. A csapatok szervezése mellett megindult, növekedett a szükséges haditechnika és felszerelések gyártása. A honatyák az országgyűlésben, a politikusok és az újságírók az újságokban fejtették ki véleményüket a harc eredményes folytatásáról. Nagy Gábor február 18-án az Alföldi Hírlapban értekezett a haza megmentéséről, nem sablonokban, hanem a valóságos helyzetből adó