A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecen életében
88 lyen költséget, ami a kaszinó működése során felmerül, ebből vásárolnak berendezési tárgyakat, könyveket, folyóiratokat. A kaszinó ügyeit az elől és másodelölülő /elnök/, illetve a 16 bizottsági tag intézte. A bizottsági tagok közül választották a 6 felügyelőt, a két jegyzőt és a pénztámokot. Az elnökök általában a táblabírók közül, jegyzők pedig a fiatalabb diplomás emberek soraiból kerültek ki. A bizottság csak akkor minősült határozatképesnek, ha legalább 7 tag megjelent az ülésen. A bizottság tagjainak fele - az alapszabály értelmében - az évvégén kilépett és helyükre új tagokat jelöltek. így két esztendőnél tovább egyfolytában a bizottság tagjai senki nem lehetett, kivételt az elnökök, jegyzők és a pénztámok képeztek. Őket az ügymenet zavartalansága érdekében többször is újra választhatták. A közgyűlés évente 4 alkalommal, az országos vásárok hetét megelőző vasárnap ült össze. A jegyzők feladata volt a jegyzőkönyvek vezetése, a bizottság által meghatározott könyvek, folyóiratok megrendelése, a kaszinó levelezésének bonyolítása. A pénztámok a bevételekről és kiadásokról vezetett pontos számadást. A házbéren, a könyvtári gondok és cselédek bérén kívül semmit nem fizethetett ki csak a bizottság jóváhagyása után. A tagok esténként összejöttek, kedélyes mulatozás, kártyázás mellett megbeszélték az élet dolgait. Az olvasottabbak átadhatták megszerzett információikat a kevésbé pallérozottaknak. Korábban nem tapasztalt pezsgés indult meg a szellemi és társadalmi élet területén, megnőtt az új eszmék befogadására, az újításra való hajlam. A kaszinó egyre népszerűbb lett, vidékről is mind többen jelentkeztek belépési szándékkal. 1834-től a fizetendő tagdíjat leszállítják 10 pengőforintra. A nők is szerettek volna részt venni az egyesület életében, de a férfiak gondosan őrizték privilégiumaikat és a kérést azzal utasították el, hogy a kaszinó szűk helyiségei nem teszik lehetővé, hogy a nőknek is helyet adjanak. így is olyan mértékben nőtt a tagok száma, hogy igény jelentkezett egy nagyobb és díszesebb szálláshelyre. 1835. április 1-én a közgyűlés határozatot hoz arról, hogy kibérlik özv. Beck Pálné Piac utcai házát évi 400 ezüstforintért. Itt már 7 szobát kap a kaszinó és van egy nagy kerek terem is, ami lehetővé teszi bálok rendezését. Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecenben
