A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecen életében
83 A cívisek gazdálkodása tradicionális, társadalma erősen szokásokra épülő. Kifelé zárt közösséget alkot, amely gondosan vigyáz a maga autonómiájára, de belül mobil olyan értelemben, hogy a vagyoni különbség nem elválasztó tényező. A függőleges irányban való mozgás a cívis társadalmon belül lehetséges és gyakori is. A hatalom birtoklásának, az irányító testületekben való részvételnek alapja a polgárjog. A szenátus nem kívánta a polgárjogot az egész város lakosságára kiterjeszteni. Még 1847-ben is a polgárjog elnyerését vagy háztulajdonhoz kívánták kötni, amennyiben pedig ezt az országgyűlés nem követelné meg, úgy legalább vagyoni cenzushoz ragaszkodnának. „Polgárok lehetnének mindazok, kik a város területében egy évig állandóan laknak és a városok osztályzatához képest 200-300 és 400 ezüstforintnyi tiszta és bizonyos évi jövedelmet kimutatni képesek.”12 Ezzel az állásponttal a lakosság 70 %-át zárták volna ki a teljes jogúak köréből. A polgári tekintély alapjaként mindenkor a vagyon állt előtérben, míg a mozgó tőke (kereskedelmi tőke) másodrendűnek minősült, mert könnyen elveszíthetőnek számított. Azt viszont nem gátolták, hogy a szabadfoglalkozású értelmiség előtérbe kerüljön, különösen az ügyvédek, mert ők a városon belül egyidejűleg vagyonnal, házzal, földdel rendelkeztek. A város vezetését átszőtték a rokoni kapcsolatok, a különböző hivatali tisztségeket - legyen az városi vagy egyházi - ugyanazon családok tagjai töltötték be felváltva. A vezetők körében nagyarányú volt az elöregedés. A tisztségviselés folyamatossága és a tisztségviselők leválthatatlansága elősegítette, hogy a városi hatalom a már „meggyökeresedett” családok kezében összpontosuljon. A vagyonosabb kereskedő családok /Svetits, Rádl, Farkas stb./ pedig a hatalom tényleges birtoklásában nem vehettek részt. Talán erre vezethető vissza a városi vezetés konzervatív viszonyulása mind a politikai, mind a gazdasági kérdések megoldásához. A kaszinó alapítása Debrecenben a társas élet területén szinte szertartásos merevség mutatkozott. A közös összejövetelek jóformán családi eseményekHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 12 HBML.IV.A 1011/r 14.cs 1847.november 18
