A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecen életében
gyék gyűlésein folyt tárgyalások...”6 Ezen egyletek közvetítésével az ország minden szegletébe eljutnak az újságok és folyóiratok. Ha a tagok nagy része nem is olvassa mindennap a könyvtárban található lapokat, de a közös beszélgetéseken, vitákban ők is részt vesznek, jelen vannak, s így tudomásuk van azokról a problémákról, amelyeket a közélet felvet. Az egyesületek tehát szélesebb rétegeket vontak be a politikai életbe, a művelődésbe, mint a reformkorszak bármely más intézménye, szervezete. Az egyesületek különböző nagyságú tagsági díjat szedtek, mivel ebből tartották fenn magukat. Győrben és Sátoraljaújhelyen évi 5 Ft, Bereg megyében évi 6 Ft, a debreceni kaszinóban 12 pengő ft., Kaposvárott az olvasótársaság a kölcsönzött kötetek után szedett kölcsönzési díjat, kötetenként 1 krajcárt. A kaszinók, társalkodó egyletek a haladó eszmék propagálásával, népszerűsítésével és terjesztésével kiemelkedő szolgálatot tettek a társadalmi és nemzeti haladásnak, de az irodalomnak és tudománynak is. 80 Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecenben Debrecen a XVIII. század végén, a XIX. sz. elején A város külső jellegét és építkezését tekintve nem igazán mutatott városias képet. Járdáról, utcák lekövezéséről, éjjeli világításról, bérkocsiról, többszintes házakról még szó sem volt. így aztán méltán hangzottak el ilyen bírálatok, mint Szűcs István történész írja „Debrecen falu, nem város, nyáron poros, télen sáros, benne lakni, jaj beh káros.”7 A kortás utazó, Robert Towson útinaplójának feljegyzéseiben így mutatja be a XVIII. századvégi Debrecent: „Debrecen ugyan városnak neveztetik és városi jogokkal is fel van ruházva, mégis inkább falunak tekintendő, ennélfogva talán a legnagyobb falu egész Európában. Ha pedig városnak tekintjük, akkor a legutolsók közé kell számítanunk, jóllehet lakosai nem a legszegé6 Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban, Budapest, 1978 125. 7 Szűcs István: A debreceni casino százéves története a fennállása 50 éves jubileuma alkalmából, Debrecen, 1884___________________________________________________
