A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecen életében

79 ajándékozta. A korszak által felvetett kérdéseket megvitatták, ütköztek a különböző vélemények, nézetek, s így egy olyan viszonylag egységes közvélemény alakult ki, amely a reformeszmék terjesztésében és meg­valósításában rendkívül hatékonynak bizonyult. így bár a kaszinó köz­vetlenül a politikai élettől távol maradt, működésével mégis a reform­kor polgári, művelődési és gazdasági törekvéseit szolgálta. A művelő­dési lehetőségeken kívül a tagoknak módjuk volt élni azokkal a szóra­kozási lehetőségekkel is, amelyeket a kaszinó játéktermei, táncmulat­ságai, zenei estjei, vagy vendéglője révén nyújtott. A pesti kaszinó mintájára számos kaszinó, társalkodó egylet és olva­sótársaság alakult országszerte. Milyen tartalmi különbséget takarnak ezek az elnevezések? A kaszinó és társalkodó egylet között a különbség gyakran csak elnevezésükben volt. Elsődleges céljuk a közéleti tevékenység fellendítése, a reformeszmék terjesztése, a közértelem előmozdítása. Ezek elérése érdekében tartják fontosnak és szükségesnek a korabeli sajtótermékeket járatni, illetve könyvtárat létesíteni. Ugyanakkor biz­tosítják tagjaik számára a müveit társaság és kulturált szórakozás le­hetőségeit is. Táncmulatságokat rendeznek, amelynek bevételét általá­ban jótékony cél érdekében használják fel. Számos egyesület alapsza­bályában a polgári átalakulást elősegítő törekvések is megfogalma­zódnak, pl. mezőgazdaság, ipar, kereskedelem fejlesztése; művésze­tek, irodalom, színház támogatása; városiasodás előmozdítása. Az olvasótársaságok az irodalom terjesztését tekintették el­sődleges feladatuknak. Ezeknek rendszerint a nők is tagjai lehettek, míg a kaszinók és társalkodó egyletek életében csak mint vendégek vehettek részt, többnyire a táncmulatságok alkalmával. 1833-ban már 29 kaszinó, olvasótársaság és társalkodóegylet létezésé­ről számolnak be a titkos jelentések Erdély és Magyarország területén. Arra is van példa, hogy egy városban két vagy több egylet működik egymás mellett, más-más társadalmi bázissal és céllal, pl. Debrecen, Nagykőrös, Szeged. A kortárs Horváth Mihály így látja az egyesületek szerepét. „...A tár­salgás ezekben jobbára politikai kérdések körül forgott, melyek nem ritkán oly élénken vitattattak, hogy méltán kétség támadhat, nem ad­tak-e ezen társalgási körök, a bennük uralkodó fesztelenségnél fogva, a reformeszmék terjedésének még jelentékenyebb lökést, mint a me­Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

Next

/
Thumbnails
Contents