A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A debreceni városi bíróság szervezete és működési rendje a XVIII. században
7 Az 1740-1749 közötti időszakban (az egyetlen helyettest nem számítva) 21 fő viselt szenátori (illetve főbírói vagy néptribunusi) megbízatást. A hivatalviselés időtartamának hosszúságát tekintve azt tapasztaljuk, hogy az 1740-ben már hivatalban lévő 14 fő közül 6 a periódus végéig tevékenykedett, további 4 személy 8 évnél hosszabb időt töltött el hivatalában. Az 1740-49 között aktív 21 városvezető közül pedig 8 évnél tovább 14 tisztségviselő (azaz kétharmaduk) működött, s még a helyettes is állandó volt (Herczeg János 5 évig várakozott a szenátorságra). A korszak főbírája, a dunántúli Zalakapolcsról ideszármazott nemes, Domokos Márton (1697-1764) már 1725 novemberétől a város szolgálatába szegődött jegyzőként, 3 évi szenátorkodás után 1735-ben felesége nagybátyjának, Baranyai Mihálynak lett az utóda a főbírói székben, s egy év kivételével haláláig viselte a főbíróságot, összesen 28 éven keresztül. Fiával, Domokos Lajossal (1728-1803) együtt a XVIII. századi Debrecen meghatározó személyiségei. Domokos Lajos a magisztrátusi tevékenységet 2 évi patvaria után, 23 évesen apja főbíráskodása alatt mint 3. jegyző kezdte, s később a főbírói székben 18 évet töltve a század csaknem felére (46 évre) egészítette ki a Domokosok főbíróságának idejét (a Domokosok korát) Debrecenben. 1776-tól a polgármesteri tisztség kényszerű megszervezésétől a főbírósággal váltogatva polgármester is volt, 39 éven át pedig még a Kollégium szellemi és anyagi ügyeit is intézte.5 A főbírókhoz képest kevesebb (egyaránt átlag 11 év) a tisztségviselés időtartama a kis és nagytanácsban (az 1785. évi tanácsi összeírás szerint), de míg a magisztrátus több mint fele (54 %) 11-20 évig, addig a communitás tagjainak 4/5 része 1-15 évig töltötte be tisztségét.6 Mind a bíráskodó testület idősebb életkori összetétele, mind a hosszú tisztségviselési idő, s különösen az évtizedekig egyazon főbírói irányítás alapján feltételezhető, hogy a bíróság a korabeli viszonyokhoz képest egységesen, kiegyensúlyozottan működött. Ehhez a szenátorok, mindenekelőtt a főbíró felkészültségét, szakértelmét, tapasztalatát tekintve a szakszerűséget is hozzátehetjük. A szenátus nemcsak Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 5 Zoltai Lajos: Domokos Márton főbíró és kora. DKK. 1909. 55-56., 69., S. Szabó József : Domokos Lajos életrajza DKK. 1912. 24. , Révész Imre: Bécs Debrecen ellen. Bp. 1966. 14., 22-25. , Tóth Béla: A Kollégium története a XVIII. században. In: A Debreceni Református Kollégium története, (szerk.: Barcza József) Bp. 1988. 116., Komoróczy György: A városigazgatás Debrecenben 1848-ig. Db. 1969. 45- 47. 6 Rácz /.: i. m. (1982.) 158-159. _______________________________________________
