A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar vármegye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század első felében
pengő fizetésre jogosult.34 A „nagy esztendő”, 1848. tavaszán, május 22-én arról értesülünk, hogy Sántha György másodalispán és Miskolczy Lajos főjegyző a megyei levéltár kulcsát Bihar vármegye főispánjának átadták. Ekkor Jakab Mihályt választják levéltámokká. Eddig az ilyen megyei hivatali állás főkormányzói kinevezéstől függött, most azonban a főispán élve alkotmányos jogával, körválasztással oldotta meg az állás betöltését. Ezen túlmenően a főispán Jakab Sándort és Holdy Sándort levéltári segédeknek nevezte ki.35 A későbbi hadiesemények nem örvendetesek a levéltár történetében. Arról olvashatunk, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének rendeletére az összes régi bűnfenyítő iratokat 1820-ig kiadják a nagyváradi lőszergyárnak „álladalmi töltet” készítésére.36 A szabadságharc bukása után Bihar megye levéltárának vezetését Jakab Sándor vette át. Az osztrák abszolutizmus 1852-ben a megyei levéltárakat kivette a politikai hatóság irányítása alól és a megye- székhelyen felállított megyei törvényszék alá helyezte őket.37 58 _______________Major Zoltán László: Adatok Bihar vármegye levéltárának... Rendezés, iratkezelés A levéltári munka egyik legfontosabb része a rendezés. Ugyanis az őrző funkció mellett az iratok feltárásának feladatát csak rendezett iratanyagban lehet eredményesen elvégezni. Nyilvánvaló, hogy a forrásfeltárás, a kutatás munkájáról van itt szó, s ez csak úgy lehetséges, ha a levéltáros a kutatás számára rendezi, előkészíti az iratanyagot. Emellett az ügyintézéshez szükséges iratok visszakeresése is a leggyorsabban megtörténhet. Figyelmünket ezért röviden a rendezés történetére kell fordítani. Bevezetőnkben már említettük, hogy a királyi levéltár és a városi levéltárak tevékenysége a középkorba nyúlik vissza. Először Bártfán van 1400 körül nyoma annak, hogy az oklevelekre regesztákat írnak, 1442-ben pedig kísérlet történik az eperjesi levéltár rendezésére. A soproni jegyző 1469-ben a város okleveleiről már külön 34HBML. IV.B. 101/a. l.k. 1869/1848., 1848. május 16. 35 U.o. 1873/1848., 1848. május 22. 36 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár ... i.m. 22. 37 U.o. 26.
