A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Bibliográfia - Bényei Miklós: Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 1997

395 Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Bp„ 1997. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. 463 p. /МЕТЕМ könyvek 19./ Sok helyi adat; a mai Hajdú-Bihar megye területéről: Bagamér, Balmazújváros, Báránd, Biharkeresztes (Mezőkeresztes), Debrecen, Egyek, Nádudvar, Polgár, Püs­pökladány. Erdei Gyula: Kertgazdálkodás, hajdúszoboszlói kertségek. = Szókimondó, 1997. 1 l.sz. 28-30.p. XVIII. század-XIX. század első fele. Éry Kinga: Az ártándi késő avarkori népesség embertani képe. = DMÉ 1994. Db., 1996.[1997.] 105-107.p. Fábián Ilona, K.: A Váradi Regestrum helynevei. Adattár. Szeged, 1997. Szegedi Középkorász Műhely. 165 p., 2 térk.mell. /Szegedi középkortörténeti könyvtár 13./ Fazekas Csaba: Szoboszlói lakosok folyamodványa 1839-ből. = Az első 50 év. A Hőgyes Endre Gimnázium története 1947-től napjainkig. (Hajdúszoboszló, 1997.) 70-75.p. Fehér Erzsébet: Debreceni kiadású magyar nyelvű tankönyvek a 19. század első felében. = Iskolatörténet - iskolakultúra - neveléstörténeti kutatások. Tudományos konferencia Veszprémben és Debrecenben. Bp., 1996. OPKM. 69-71.p. Fekete Csaba: A debreceni Oratórium első orgonája. = Magyar Egyházzene, 1995/1996. 4.SZ. 463-466.p. Fekete Csaba: Alkutó. = Református Egyház, 1997. 7-8.sz. 175-176.p. Az ún. öreg debreceni énekeskönyvben előforduló kifejezés (jelentése: alkotó - XVI-XVIII.sz.), idéz az 1778-asból. Fekete Csaba: Az Öreg debreceni énekeskönyv keltezése. = Magyar Egyházzene, 1996/1997. l.sz. 55-58.p. Haja István: Ebes a régi írott forrásokban. = Szókimondó, 1997. 1 l.sz. 12-14.p. Részlet a szerző Ebesi krónika c. munkájából. Hajdúdorog-Temetőhegy Árpád-kori népességének becsült honfoglalás kori (10. századi) előzményei. = Honfoglaló magyarság, Árpád kori magyarság. Szeged, 1996. JATE Embertani tanszéke. 137-141.p. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból. 1. Abaúj-Csongrád vármegye. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza című müve alap-

Next

/
Thumbnails
Contents