A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
család, 357 fő. A felmérés szerint 53 magyar élt a cigányokkal közös háztartásban. A cigányok vallása református és római katolikus, de egyházadót csak a magyarok között lakók fizettek. A gödrök között putrikban élők egy része nem tudta magát eltartani és olykor a város által segélyezésre szorult. Általában vadházasságban éltek, törvénybe ütköző cselekedetük a falopás, vagy részegség esetén a garázdaság volt. A statisztikai hivatal kérdéseire adott válaszok között szerepelt, hogy a város szélén telkeket kaptak a gödrök között élő cigányok házhelynek, de ezekre alig építettek, lassanként elhagyták, eladogatták.18 Ezt a város 1913. évi közgyűlési jegyzőkönyve alátámasztja, mely szerint a varjasgödörben új cigánylakóhelyek létesültek, holott ezek építése hatóságilag tiltva volt. A közgyűlés határozatilag kimondta, hogy a cigánytelepeken sehol új építkezést és lakóhely felállítást nem engedélyez és a rendőrkapitányt utasítja, hogy ezt a legszigorúbban ellenőrizze, ha mégis ilyet tapasztal, egyszerűen bontássá szét, semmisítse meg.19 1920. március 16-án 42 aláírással a közgyűlés a következő levelet kapta: „Tekintetes Közgyűlés! Alulírottak tisztelettel kérjük, hogy az úgynevezett varjas gödörben és a város más külső területein szétszórtan letelepedett cigányok együvé, mégpedig a Szekeres utcai cigánygödörbe telepíttessenek. Indokok: A Varjas gödörbeli cigányok, minthogy a Keleti temető a szomszédságukban fekszik, a temetőben a fa kivágásával és a korhadt fák elhordásával sok kárt tesznek, sőt az utóbbival kegyeletsértést is elkövettek. Nemkülönben jelentős károkat okoznak a temető művelés alatt álló részében a konyhakerti vetemé- nyekben, zöldségfélékben stb. Téli időben az erdőből szükségletükre hazahordott száraz fának egy részét eladás útján értékesítik. Ha kissé távolabb esnének az együvé telepítés által az erdőtől, nem volna oly nagy kedvük és alkalmuk arra, hogy felesleg tüzelőanyagot szerezzenek, és azt az arra nem szorulóknak árusítsák, míg így naponként kétszer-háromszor is megjárják az erdőt. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV________________________________33 18 HBML.HbFl. V.B. 74/c. 72.d. 1909/1708.sz. 19 Uo. V.B. 71/a. 22,k 1913/219.sz.