A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944)

330

Olveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete... Az új képviseleti csoportok megalakulásával a gyakori üresedés után a szakszerűségnél, de az egyháziaknál is a polgármester hívta be az új képviselőket. Például 1939-ben a központi szolgálatra berendelt Brokes Rezső helyét a Debreceni Gazdasági Felügyelőség élén álló Vecsey Zoltán foglalta el, aki szakszerűség címén került be a törvényhatósági bizottságba. Hasonlóan a nyugalomba vonult Molnár Ferenc református lelkész tagsági helyét a vallásfelekezet képviselőjeként dr. Dancsházy Sándor lelkipásztor foglalta el.19 20

Az igazoló választmány először a zsidótörvény végrehajtására kiadott 7790-1939.M.E. számú rendelet alapján szüntette meg két bizottsági tag mandátumát, a legtöbb adót fizetők III. csoportjában. Másodszor az 1941: XIX. te. rendelkezése nyomán öt zsidó képviselő

20

megbízatása és az izraelita hitfelekezet képviselete szűnt meg.

A felsorolt esetek a mindennapokból származnak, de a kizáró okoknak megvolt a törvényi szabályozása is. Az 1929: XXX. te. értelmében a törvényhatósági közgyűlésen előterjesztettek egy szabályrendelet-tervezetet, amelynek bővített változatát a kizáró okokról, az összeférhetetlenségről és az érdekeltségről 1933-ban fogadták el. A belügyminiszter végül is a 7/1934. bkgy. számú módosított szabályrendeletet hagyta jóvá. Az előírások közül egyik lényeges kizáró ok a bizottsági tag függetlenségének a hiánya. Pl. nem lehet törvényhatósági képviselő, aki a városnak vállalkozója, szállítója, a városi javaknak haszonbérlője, vagy bérlője. Hasonlóan azok sem, akik a várostól illetményt kaptak. Természetesen nem vonatkozik ez a korlátozás azokra, akiket a törvényhatósági bizottság küld ki, illetve akik hivatali beosztásuknál fogva tagjai a képviselőtestületnek. Éppen a szabályrendelet érvényre juttatása miatt alakította meg a közgyűlés 1929-ben a nyolctagú összeférhetetlenségi bizottságot saját tagjai sorából.21

Az összeférhetetlenség és az érdekeltség kérdésének vizsgálata a törvényhatósági bizottság kiterjedt gazdasági kapcsolatait tárja fel. A

19 U.o. 206/1939. sz., 606.; HBML IV.B. 1403/b. 33„ 136/1944 .sz.

20 Magyarországi Rendeletek Tára 1939. Kiadja a M. Kir. Belügyminisztérium. Bp., 1940. 1226-1227.; Közgyűlési jegyzőkönyv id. m. 243/1939. sz., 701.; u.o. 1/1942. sz., 2.; u.o. 94/1942. sz., 242.; Magyar Törvénytár. 1941. évi törvénycikkek. 100- 101.

21 Közgyűlési jegyzőkönyv id. m. 526/1930. sz., 831-833.; u.o. 144/1933. sz., 249254.; u.o. 7/1934. sz., 49-50.; u.o. 490/1934. sz., 1109-1110.; u.o. 697/1929. sz., 1081-1083. ______________________