A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
32 Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története a hason és a háton jelentek meg. Az asszony a Dorogi úti cigánygödörben lakott. Nyolcán éltek a putriban, a betegen kívül még egy házaspár öt gyermekével. A kiütéses tífusz tovább terjedt. A vesztegzárnak a polgármester úgy tudott érvényt szerezni a csendőri őrizeten túl, hogy a zárlat ideje alatt a város gondoskodott a putrikban élő cigányok élelmezéséről. A hivatal meghatározta, hogy naponta mennyi ellátást kapnak a cigányok fejenként kenyérből, tejből, zsírból, szalonnából, húsból. Az ellátás megszervezése az utcahadnagy feladata volt. A súlyos betegeket bevitték a járványkórházba, melynek működési szabályzata sok kívánni valót hagyott maga után. A féléves járványidőszak alatt 20 cigány beteget vittek kórházba és két magyar ápoló is elkapta a hagymáz kórt. A vesztegzár eredményes volt, mert városlakó nem betegedett meg. A város egészségügyi bizottsága rendszeresen ülésezett, hogy a védelem folyamatosan biztosított legyen. Részletesen átdolgozták a kórház működési szabályzatát, rendszeresen fertőtlenítették a cigányputrikat maró higanyoldattal, mert megállapította a megyei tisztiorvos, hogy a telepen lévő nagy piszok a betegség egyik forrása, ezért a putrikban található rongyokat mind elégették. A még használható tárgyakat magas hőfokon gőzt szolgáltató gépben fertőtlenítették. Másik fertőzési forrás az ivóvíz lehetett. A telep ivókútját újra tisztították, fertőtlenítették és a járvány megszűntével a cigánytelep talaját felnyesték, felégették, a fertőzött talajréteget elszállították, szabad talajon szétterítették, derítették, hogy a nap sugara végleg elpusztítsa a kórokozókat.17 Amíg a belügyminiszter nem rendelkezett az óvintézkedések megszüntetéséről, addig a városi főorvosnak naponta telefonon kellett jelenteni, hogy nem történt-e újabb megbetegedés küteges hagymáz kórban. 1909 áprilisában a Központi Statisztikai Hivatal kérdőíve alapján pontos kimutatás készült a városban lakó cigányokról. 125 család 522 fővel élt Hajdúböszörményben. A zenészek, iparosok a városban, vegyesen a magyarokkal laktak: 56 család, 165 fő; a vályogvető, napszámos és tapasztó cigányok a város alatti gödrök között laktak: 69 17 HBML.HbFl. V.B. 74/c. 67.d. 1908/438.sz.
