A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944)
választmány a városi adóhivatal kimutatása alapján ötévenként összeállította a legtöbb adót fizetők névjegyzékét. Tehát nem évente, mint korábban történt. Ebben a lajstromban 1296 legtöbb adót fizető polgár neve szerepelt,6tehát hatszor annyi, mint a közülük megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok száma. A választásra jogosult 30. életévét betöltött szavazókat az adóösszeg nagysága szerint három egyenlő csoportra osztották fel. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a virilis bizottsági tagok kijelölése, újabban választása megelőzte az összes városi szavazók általános törvényhatósági választását, ezzel is nyomatékot adva a képviselő-csoport meghatározó szerepének. A törvényhatósági bizottság közgyűlése által meghatározott időpontban a legtöbb adót fizetők három csoportjának mindegyike 24 rendes és 12 póttagot választott, azaz összesen 72 rendes és 36 póttagot. Egyébként a választáson külön szavaztak a rendes és külön a póttagokra.7 324 ____________Olveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete... Az összes választásra jogosultak képviselői A törvényhatósági bizottság másik 72 tagját a törvény előírása szerint a legutolsó országgyűlési képviselő-választás névjegyzékén feltüntetett szavazásra jogosultak választották. A törvényhatósági választásnál az igazoló választmány az 1929: XXX. te. és a belügyminiszteri rendelkezések alapján készítette elő a választói névjegyzéket. 1929-ben például a belügyminiszteri körrendelet szerint az ország- gyűlési választók névjegyzékéből ki kellett hagyni azokat, akik hat éve nem laktak Debrecenben.8 A szavazásra jogosultságot alapvetően az 1925: XXVI. te. és az 1938: XIX. te. határozta meg. 1925-ben nem állították vissza a titkos választást. Ebből a szempontból nagyon érdekes a debreceni törvényhatósági bizottság álláspontja, amely kapcsolódott Baranya vármegye átiratához. Ugyanis a bizottság elvetette a választás titkosságát azzal az indokkal, hogy „... a köz ügyei miként intézésének a leghat- hatósabb ellenőrzése maga a nyilvánosság.” 6 Uo. 517/1929. sz., 831. 7 U.o. 323/1932. sz., 559.; u.o. 135/1939. sz., 360. 8 Közgyűlési jegyzőkönyv id. m. 514/1929. sz., 828.
