A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Antal Tamás: Egy huszadik századi magyar polgár Sesztina-Nagybákay Jenő
295 Mint egyike a legtöbb adót fizető polgároknak ugyanebben az évben a város törvényhatósági bizottságának is tagja lett (a törvény- hatósági bizottságok tagjainak felét a virilisták alkották az 1870:XLII. te. rendelkezései szerint egészen az 1929:XXX. te. hatályba lépéséig). 1909. március 27-én beválasztották a Városi Múzeumi Bizottságba.. Azon év folyamán a lövőpetrii régi imaházat iskolává alakíttatta át, mely cselekedetét, hazafias áldozatkészségét a kulturális miniszter levélben is méltányolta, csakúgy, mint a Felsőszabolcsi Református Egyházmegye24. Lövőpetriben ez évben saját kúriáját is felújította. 1910-ben a Pauchly Mezőgazdasági Gépgyárat Hajdúnánásról Debrecenbe telepítette át, a részvénytőkét 200 ezer K-ra emelte, és ettől kezdve Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt-x\ek nevezték. Új igazgatója Schuschitzky János, a Losonczy Gépgyár tisztviselője lett. Igazgatósági tagok: dr. Löfkövits Márton, idősebb Rickl Antal, dr. Petzkó Ernő, Emerich Arnold és Lakó Ignác . (Egy év múlva 500 ezer K-ra emelték az alaptőkét.) A gyár az első évben 250 ezer К termelési értéket ért el. Gépparkját egy 8 LE-s benzinmotor, lyukasztó-, fúró-, csavaró-, vágó- és esztergagép képezte26. 1910. folyamán Debrecenbe települt az Első Magyar Fészek- odúgyár is, nevezetesen a Margit-furdő mellé, mivel Kühnel Márton (az idő közben elhunyt Kühnel József öccse) Szikszay Gyula furdőtu- lajdonos Margit nevű lányát feleségül vette. 1910-ben Sesztina Jenőt az István Gőzmalom felügyelő bizottságának tagjává választották (emlékeztetőül: Sesztina Lajos ott 27 évig elnökölt). - Az István Gőzmalom ekkor Debrecen legnagyobb kapacitású malma volt (közel 800 ezer q örlőképességgel - 730 ezer q búza és 54 ezer q rozs). Gőzgépparkjának kapacitása 1000 LE-re nőtt, villanymotorja 30 LE-t számlált 1910-ben. Kivitele volt Németországba, Franciaországba, Angliába, Hollandiába ill. Ausztriába, nyeresége pedig 209 593 Ft 1909-ben27. De ezzel együtt is nehézségekkel küzdött, csakúgy, mint a malomipar általában abban az években. (A száHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 24 Nagybákay (Rickl) Antal: i.m. III. 81. p. 25 Nagybákay (Rickl) Antal: i.m. III. 67. p. 26 Mózes Mihály. Debrecen... i.m. 132. p. 27 Mózes Mihály: i.m. 129. p. ____________
