A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben
279 Kétségtelenül, hogy az államosítást követően megszűnt a munkanélküliség, csakhogy emellett elmaradt a gépesítés, a technikai fejlesztés, az üzemekben nagy lett a zsúfoltság, általános lett a termelésben a mennyiségi szemlélet, de - mint már jeleztük -, a profilátrendezések nem váltották be a hozzáfűzött reményeket. A gyakori átszervezések nagy összegű plusz kiadásokkal jártak, sok lazaságra adtak lehetőséget az üzemen belüli munkanélküliséggel együtt, különösen rossz volt az anyaggazdálkodás. Ezek a tényezők, és írásunk más részeiben megjelölt faktorok lerontották a népgazdaság eredményeit, hatékonyságát. Az államosításnak káros hatásain túl azonban voltak előnyös tényezői is. Megkezdődött 1950-1951-ben a gyár újjáépítése. Igaz, még ezt megelőzően a debreceni üzem kapott beruházási összeget, s ebből januárban két gépet, októberben három újabb gépet vásároltak.15 A vásárolt gépek segítségével 21 %-kal nőtt a termelés, a havi termelési érték 200 ezer forintra emelkedett. Rendszeressé vált az exportálás. A következő évben megkezdődött a lerombolt részek helyreállítása, felépítése. Az ekkor már 164 munkással, alkalmazottakkal együtt 219 főt foglalkoztató üzemből elsőként a famegmunkálót építették a felszín fölé, márcsak azért is, mert ez az üzemrész készítette az ország két vakokat alkalmazó üzemének (Budapest, Szombathely) a faanyagokat. Közbevetőleg azonban a közölt adatok azon arányára is érdemes odafigyelni, hogy a 164 munkás mellett 55 tisztviselő és egyéb alkalmazott volt az üzemben, tehát az alkalmazottak aranya 25 % volt! Ami korántsem jó a jövedelmezőség szempontjából. Az újjáépítés első szakaszában történt meg a gyárépület utcafrontos egyemeletes részének létrehozása is. (A háború előtt ez kétemeletes volt!) 1852-re újabb épületek is készen álltak, s ezekben helyezték el az újonnan beszerzett gépsorokat. A továbbiakban megtörtént a lakatosműhely rendbetétele is, s ez azért is fontos volt, mert ezt követően mód nyílt a bombázások, belövések folyamán megrongálódott gépek saját erővel való kijavítására. Az ötéves terv első évének derekáig (1851) 40 gépet hoztak rendbe, mégpedig 4 szalagfűrészt, 3 kaparógépet, 18 tömítőit, stb. Mindez komoly megtakarítást jelentett márcsak 35 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 35 HBML XXIX. Kefegyári iratok, levelezés 52/a 3.es, és Tiszántúli Néplap 1949. okt.30.
