A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
26 1775 áprilisában a hajdűvárosok hadnagyainak szoboszlói értekezletén Csanádi Sámuel kapitány a császári rendelet értelmében minden városnak feladatául adta a három éven felüli cigánygyermekek összeírását, hogy a város nevelésükről intézkedhessen. Ugyanitt hangzott el a cigányok szigorú letelepítése szintén a császári rendelet értelmében, hogy kóborló és sátorozó életet ne élhessenek, csakis lakóhelyükön lakhassanak. Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története A vándorló cigányok A XIX. század második felében előtérbe került az oláh cigányok problémája, akik nagy számban érkeztek dél felől. Jól megkülönböztethetők voltak, mert nyelvükre nagymértékben hatott a román szókincs, szemben a korábban már Magyarországon élő cigányokkal, akik a kárpáti dialektust beszélték, s napjainkban is „magyarcigány”-nak tartják magukat. Az „oláh” „sátoros” vagy „vándor” cigányok a magyarországi rendeletek értelmében nem telepedhettek le, mert nem volt hivatalosan elismert lakóhelyük. A letelepedés feltétele ez volt. A helyi önkormányzatok is védekeztek ellenük és helyi rendeletek is jelentek meg a sátoros cigányok kitiltásáról. Voltak olyan kóborló csoportok, akik Szatmár megyéből Baranya megyéig vándoroltak. Ezeket elfogták és visszaparancsolták lakóhelyükre. Amennyiben hasonló eset előfordul, a lakóhely szerinti várost 24 Rh forintra büntetik.4 - hangzott Csanádi Sámuel hajdúkerületi kapitány parancsa 1775-ben. Hajdúböszörmény város 1792. évi rendelete 190. paragrafusa szerint: „A czigányok tizedesének megparancsoltatott, hogy a kert alatt lévő sátoros czigányokkal minden gazdának a náluk tehető munkáját regisztráltassa, és azon sátorosokat innen elhajtsa és adja tudtuk- ra, hogy többé idejönni ne merészeljenek 30. kemény pálca büntetés alatt. Azonban ha a tizedes észreveszi, hogy ezek vagy más kóborló czigányok itten megtelepednének, azt a magisztrátusnak azonnal hírül 4 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára.V.A. 1/b. 12.d. 1. sz.
