A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Makuch Bertalan: A Debreceni Honvédegylet története
nőké a jegyző számadásának jogtalan tételeit kifogásolta, az állam- pénztártól az évi rendes dotátióval a kénye-kedve szerint számolt. Az elnökök tétlenül nézték Mikár basáskodását, jóformán ő döntött mindenről. A hivatalos iratokba még az elnök sem nézhetett bele. A választmány adminisztrációját megbénította. A miniszterelnök kérte a számadásokat 1903 és 1904 évről, és az 1905-ös költségvetést. Mikár megtagadta az adatok kiszolgáltatását és a fölvilágosítást. Vizsgálóbizottságot hoztak létre, hogy kivizsgálják a dolgokat; ennek tagja volt Bakos Károly Szabolcs megyei küldött is. Mikámak, mint jegyzőnek az előbbi ülés jegyzőkönyvét kellett volna hitelesítés végett felolvasnia; csinált is egy jegyzőkönyvet, valami obscurus fércelményt, melyet azonban képtelen volt felolvasni, ügy hogy arra egy másik bajtársa vállalkozott, de ez a jegyzőkönyv nem a tényeket és határozatokat tartalmazta, hanem otromba és sértő polémia volt az elnök és a választmány ellen. Azt hangoztatta, hogy az elnöknek semmi köze a jegyzőkönyv szerkesztéséhez. Az országos jegyző csak a saját önző érdekét nézte, ebben támogatta Borsi segédjegyző. Mikért egyik leghívebb embere, Maár István arra kérte, ismerje be, hogy a jegyzői teendők végzésére már alkalmatlan, mert erejében meg van törve. Ezek után az elnök ideiglenesen a jegyzőt hivatalos állásából felfüggesztette, és még a levélben azt is felhozta Bakos, hogy Mikár sohasem volt honvédtiszt, mivel ő akkor Bécsben bálozott és akikkel nem rokonszenvezett azokat feljelentette.47 így tehát jogtalanul élvezi a honvéd nyugdíjat és más kedvezményt. Ezek a polémiák egyáltalán nem kedveztek, nem használtak a 48-as eszmének, de megjegyezni kívánom azt, hogy Mikár kezében igen nagy hatalom összpontosult az országos vezetőségben. Ez az elnökök és a választmányok hibája is volt. Sokkal határozottabban és keményebben, felelősségteljesebben kellett volna Mikárt ellenőrizni és akkor mindezek nem történtek volna meg. Az országos elnökség nem egy levélben sürgette, hogy a 48/49-es honvédséget ismerjék el. Ebben az ügyben levelet intézett a miniszterelnökhöz. Hogy elismerjék őket az gyakorlatilag kudarcba fulladt, mert sem a miniszterelnök, sem a képviselöház nem adott helyt a kérésnek.48 A miniszterelnök csak abba ment bele, hogy a nyugdíjat 1905. január 1-től emeljék. A tisztekét évi 96 K.-ról 120 kor.-ra, az emelés 256 ______________________Makuch Bertalan: A Debreceni Honvédegylet története 47 HBML X 209 2 k. 20 sz/1904 1904. nov. 14 48 HBML X 209 4 cs ad. 19/1905
