A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Makuch Bertalan: A Debreceni Honvédegylet története

255 jegyzőnek választották. Időközben kirobbant a Mikár Zsigmond bot­rány Budapesten. Ezzel kapcsolatban a jegyzőkönyvben a következő­ket találjuk: Egy öreg honvéd nyilatkozta, hogy Mikár Zsigmond or­szágos főjegyzővel szemben elkövetett ellenséges eljárása és intézke­déseivel az újságok útján nyilvánosság elé hozatala következtében a jászberényi honvéd egylettel a központi bizottság eljárását helytelen­nek nyilvánítják. Mikár Zsigmond óvással élt az újságokban elkövetett eljárás és a 16-ik sz. körözvényre.45 Sérelmezte, hogy felmentették, de elismerte, hogy sokat betegeskedett. Hamisnak tartotta azt a vádat, hogy a jegyzőkönyvet sem olvasni sem szerkeszteni nem tudta, hamis az is hogy már kegydíjért folyamodott, mert csak ezután fog, hogy éjt nappallá téve minden díjazás nélkül dolgozott, hogy lánya Széli Kál­mán miniszterelnök jóvoltából szerény díjazásban részesült, de Balogh Sándor október 1-vel ezen díjazástól megfosztotta, meg egész idő alatt kopott bútorok között dolgozott mivel az egyletnek irodai berendezése nincs. Ünnepélyesen óvást emelt a felmentése ellen, mivel 1900-ban az országos gyűlésen örök főjegyzővé kiáltották ki, és szavazás nem történt. A sajtóban megjelenteket durva valótlanságnak tartja, s hogy ő szedte volna fel az állami költség támogatást és belátása szerint hasz­nálta volna. Hivatkozott a pénztári nyugtára, melyet október 21-én mutatott be. De főleg dr. Balogh Sándor, ki vele néhány év óta köte­kedik és tudja igen jól hogy ez nem válik javára és a kir. tanácsos má­sod-elnök és helyettes jegyző Bellaagh Imre, ki már az 1899-ki orszá­gos gyűlésen a debrecenieknek elmondta előbb élőszóval, aztán levél­ben is, „hogy bizony ő a helyemre aspirál, mit szerinte a tények bizo­nyítanak: meggondolhatná, hogy a tisztesség más szerepet vár a nyil­vános szerepekben vállalkozó emberektől, mint aminőket ők ezáltal produkálnak. Gondoljátok meg, nincs semmi szükségünk a Bach- korszak embereinek feltámadására.” Ezt november 3-án írta. Nyílt le­vélben reagált Szájbely Dénes cs. és kir. főhadnagy, ki 1901-től dolgo­zott Mikár mellett. A levélben kiállt Mikár mellett és támadta az elnö­köt.46 Babos Károly ny. honvéd tüzér-hadnagy, Szabolcs megyei kül­dött, elég útszéli hangon támadt Mikárra. Báránybőrbe bujtatott far­kasnak nevezi. Mikár (igazi neve Mikás) erőszakoskodó, ő ajánlotta az elnököket. Felhozta, hogy Balogh Sándor a számonkérő bizottság el­Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 45 HBML X 209 1 cs 46 HBML X 209 4 cs

Next

/
Thumbnails
Contents