A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
24 Az európai cigányság magja sokáig görög területen élt. Tovább vándoroltak észak felé; Románia, Szerbia, Magyarország, Csehország, a német területek, Észak-Európa, majd innen tovább haladva Lengyelország és Észak-Oroszország területére jutottak.2 Az évszázadok óta vándorló cigányság, csoportokra szakadozva, egyrészt elvesztette a közös haza eredettudatát, anyanyelve a befogadó országok nyelvéből sok elemet olvasztott magába, másrészt erősen ragaszkodott életmódbeli hagyományaihoz. Ahol letelepedtek, szembetűnőbb volt másságuk, mint hasonlóságuk. Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy befogadás helyett kirekesztéssel találkoztak. A nyugati országok népe számára elfogadhatatlanok voltak a vándorló cigány közösségek kezdetleges társadalmi viszonyai és életkörülményei. A kompániákban élő cigányság nem tudta elfogadni a jobbágyrendszert, a letelepedést, a letelepedéssel szokásaik feladását. A középkelet-európai országok fejletlenebb gazdaságitársadalmi szinten álltak a nyugat-európainál. A cigány létforma közelebb állt az előbbiek társadalmi szintjéhez, így ez a régió vált gyűjtőterévé az Európába érkező cigányságnak. Zömmel az 1400-as években kerültek Magyarország területére. A törökellenes és küzdelmekben vajmi keveset törődött a magyar társadalom az ország területén vándorló cigánysággal. A cigányok nemhogy gondot okoztak volna, inkább hasznot hajtottak a harcokban. Mint kémek segítették a magyarokat. Foglalkozásukból adódóan kivették részüket a fegyverjavításban. Ebben az időben már sokan letelepedtek közülük a városok, falvak szélén. A letelepedett hódoltsági cigányok a vasművesség és zenélés mellett más foglalkozást is űztek: sátorverők, pribékek, hóhérok, kémek, futárok voltak, idegenek kíséretét és vásári felügyeletet vállalták. Hasznos tevékenységük miatt a vármegyék védelmezték cigányaikat a későbbiekben a Habsburgok felvilágosult kormánypolitikájával szemben. Ez a támogatás elősegítette szokásaik megtartását, szinte külön történelmet éltek a magyaron belül. A török kiűzése után az uralkodó körök arra törekedtek, hogy a lakatlanná vált - túlnyomórészt alföldi - területeket cigányok leteleMónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története 2 Gyergyói Sándor: A kirekesztéstől a beilleszkedésig. MOZAIK Kiadó Iroda Budapest 1990. Debrecen 12. o.
