A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén
vetéseket, illetve a kaszálókat, a parlagon hagyott földek felszántásáról nem is beszélve. A debreceni mezei rendőrkapitány ítéletet hozott a kárfelmérés után, kimondva, hogy maguk a szoboszlóiak által is elismert kártevésért, amellyel „felszántották, elfoglalták, árkokkal, ásott gödrökkel, nagy czölöpökkel egészen kiszorították, s ez által mind a Polgárságot tanyáikra és Szomszéd Nádudvar Helysége felé azon való, s más hová lehető utazhatástól, mind a szomszéd Helységbelieket az ottan Debreczenbe jöveteltől kész akarva” megakadályozták, ezért a hatalmas kártételért az 513 váltóforint értékű károkozáson túl még 442 pengő forintot kötelesek Debrecennek megfizetni a költségek és a lótartás fejében. Ha nem fizetnek, 15 napon belül elárvereztetik a lovakat. Az ítéletet megküldték a szoboszlói tanácsnak is június 19-én. Tetemes kárt okoztak a szoboszlóiak, s valójában nem is érthető a kártevés szándéka. A Helytartótanács ítélete, amelyik bíróság előtti tárgyalásra utalta a vita eldöntését, már több mint két hónapja megszületett, bár a mostani csetepaté során többször is elhangzott, hogy még várják a felsőbb hatóság döntését. Ez csak részben volt igaz, mert a döntés a Szabolcs megyei alispánhoz bizonyíthatóan eljutott és egyszer már az is kiderült, hogy Szoboszló is birtokában volt az ítéletnek. Debrecen a békés megegyezés érdekében Detrich Miklós Királyi biztoshoz fordult, aki a Hajdú Kerületnek is királyi biztosa volt. Közvetítésével június 24-én a két város között megkezdődtek a tárgyalások.37 Abban állapodtak meg, hogy a kérdéses elepi földek mellett a szomszédos Isten földjének a kétfelé választásáról is tárgyalni fognak. A Detrich jelenlétében zajló tárgyalás látszólag eredménnyel járt, mert megszületett a két küldöttség között az egyezség. A debreceni tárgyaló küldöttséget Nagy Sándor tanácsnok vezette. A szoboszlói delegációt Fogthüy János alkapitány, mint a bizottság elnöke vezette Borbély Bálint és Bíró Sándor főbírók, Kovách Miklós főügyész, Kürthy János „fő aljegyző”,38 Kiss János hadnagy, Czeglédi Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 215 37 MOL - D 80 24. csomó, Uray Bálint iratai, 3078/1850 38 Valószinű, hogy több aljegyző is lehetett, akik közül az első számú volt Kürthy János. ________________________
