A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén
névről van szó!) Kaszás Mihály említése szerént a kis, vagy nagy Borsósba (Határrész neve!-TB.) legeltetik éjjelenként, a holnapi nap éjjelén maga mellé veendő két városkatonájával, három pandúrokkal, s felső, s alsó járási mezei csőszökkel, szoros vizsgálatot tévén kerülgetése közben: azon esetben, ha a Debreczeni földön a Praevaricatorok lovait megtalálná, hajtsa mind bé a Város Istállójához; majdan a behajtandó lovak gazdáitól kikérdeztetésekkel kivilágosodik, kik voltak azon kártétetők, kik a Debreczeni Elepi birtokosok rozs, tengeri, s más veteményeit is megpocsékolták, továbbá kiviláglik az is, hogy az 1840. IX. t.cz. értelmében ezen Rendőri Kapitányi Hivatal bíráskodása alá is tartozó határ utat kik bátorkodták felszántani s elfoglalni, s ez által azon utat, melly század ólta a mezei gazdaság és a szomszéd helyek közti közlekedés végett mint közös kihagyattatott, és használatatott, helyéből nem csak kiszorítani, s más vonalra kész akarva által vinni s felszántani, barázdával ellátni; - s ekkor mind az okozott káraik a Polgárságnak megtérítendők mind a kihágók az 1840. IX-ik t.cz. 35-k §-a ereje mellett a határut elfogalásáért is büntetendők lesznek. Egyébaránt, ha a kártétető kihágó ugaroló Szoboszlaiak lovai meg nem találtathatnának - azon esetbe utasíttatott Mező Bíró úr oda, hogy az Elepi határvonalon folyó hó 15-ke reggelén tegyen szigorú viszgálatot,s mind azoknak, kiket a tavaj évi foglaláson belöl, melly eránt mig az ügy a legfelső helyen van, szántásba talál, lovait és szántó marháit is ha azok is lennének, mind hajtassa bé a Város Istállójához.”34 Egy olyan korabeli, megengedett eseménynek lehettünk ebben az esetben részesei, amelyet a jog megengedett és zálogolás néven ismert. A valamilyen formában megkárosítódnak, mind addig, amíg vissza nem kapta eltulajdonított javait, vagy kárpótlást nem kapott azokért, joga volt zálogolni a kártevő tulajdonából. Az igaz, hogy a zálogolásra nem kapott felhatalmazást a rendőrkapitány, de eljárása megengedettnek tekinthető. Június 16-án a „Város Katonája” levelet vitt a mezőbírótól a debreceni tanácshoz, s a nyomaték kedvéért 15 lovat és 1 csikót is behajtottak a városi istállóba, „melly csikókat H. Szoboszlói azon emberektől vették el, a kik a Debreczeni Elepi birtokos Polgárok földjeire bészántottak, vetéseiken legeltettek, s a határ utat, melly közösen külföldiek (nem debreceni és 212 D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája... 34 SzSzBmL. IV. A, 1, 47. csomó, 384, darab. 1847.
