A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története

állapotáról.54 Február 27-én a Tisza vonala mellől hazaérkezett a 2. lovas század, másnap a 7. és 9. gyalogos nemzetőr század Erdélyből. Fogadásukra hatalmas tömeg jelent meg a Szabadság téren és lelkesen ünnepelték a hazatérőket, akik egy-két nap pihenés után újra a harctérre mennek. Február végén tért haza az a nyolc debreceni nemzetőr tüzér, akik Bem seregében szolgáltak, a tábornok annyira megszerette a debrecenieket, hogy egyik ütegét debreceni ütegnek nevezte el.55 Március elején Erdélyből érkezett haza az 1. lovas nemzetőr század, április 15-én a Tisza vonalátvigyázó 3. és 5. gyalogos, valamint a 2. lovas nemzetőr századokat fogadták a debreceniek.

Április 26-án Bécs segítséget kért a független Magyarország ellen az orosz cártól - így májustól egyre több hír szól az oroszok készülődéséről. Az Alföldi Hírlap 1849. július 1-én Jön a muszka című írásban a tanács felszólította a városi nemzetőrséget „szükség esetére kész legyen”(?) Júliusban a nemzetőrség - különböző intézkedések ellenére - bomlásnak indult.56 57 Korponai János ezredes parancsára a 4. gyalogos és a 2. lovas nemzetőr századok a Hortobágyra, majd Tiszafüredre vonult. A felvonult oroszok tüzérségi támadását követőn, a debreceni nemzetőrök egyenként, kis csapatokban, lényegében rende- zetlenül visszatértek Debrecenbe. 1849. július 31-én az Alföldi Hírlapban megjelent a Védsereg című eszmefuttatás, szerző nélkül; amely az orosz invázió elleni ellenállás lehetőségéről értekezett, a cikk utolsó mondata „...most mi magyarok szinte egyedül állunk a csatatéren. Azért készüljünk!”58

A nemzetőrség intézményének történeti feltárására Urbán Aladár megtette az első lépést A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán című monografikus feldolgozásával. A szerző imponáló forrás anyaggal, a kormányzati rendeletek-határozatok értelmezésével, a szervezet megteremtésének országos regisztrálásával 1848 őszéig

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 181

54 Uo. Az aradi táborban szolgálatot teljesített nemzetőrökből teljesen rokkant 7 fő (nyugdíj 20 ezüst krajcár haláláig), félrokkant 6 fő (8 ezüst krajcár), elesettek özvegyei, árvái (20 ezüst krajcár míg a férjük nevét viselik) Uo. 1849. február 18.

55 Uo. 1849. március 4.

56 Kossuth Lajos Sillye Gábori nevezte ki Szabolcs vármegye, Hajdú Kerület és Debrecen kormánybiztosává és a nemzetőrök főparancsnokává.

57 Uo. 1849. július 29.

58 Uo. 1849. július 31. ______________________________________________