A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története

169

5-én jelent meg „A debreceni polgárság művelődésére egyik leghatalmasabb eszközül mutatkozik az Őrsereg. Ebben a városban különböző műveltségű s állású polgáraira nézve tettlegesen előáll a jog és kötelesség egyenlősége, és az őrségi tagok összeismerkedése s együtt tár- salkodása, s az ekénti társalgási súrlódás az eddig felette távol állott néposztályokat mintegy összeolvasztja...” A cikk írója hangsúlyozza a fegyverkezés szükségességét, befejezésként a fegyverhiányról ír „...a nemzetőröknek még csak mintegy fele van részint Pestről küldött szu- ronyos, részint pedig a városon összeszedett vadászpuskával felfegyverkezve, a fegyvertelenek számára kaszák készíttetnek.”20 A miniszterelnök rendelkezése alapján július elsejétől a nemzetőr századokat úgy kell szervezni, „...hogy az minden pillanatban helyből mozdíttathassék...” Kéthetet sem kellett várni és megérkezett a hadügyminiszter több megyéhez, köztük a Hajdú kerülethez is, hogy nemzetőrei vonuljanak a délvidéki táborba. A debreceni közgyűlés a hadba szólító parancsot várva több alkalommal napirendre tűzte a debreceni nemzetőrök táborba szállásának kérdését. Végül, július 19-én hosszas vita után megszületett a döntés: ha nem a teljes állományt kell útnak indítani , akkor a sorshúzás módszerét választják.21 A július 22-i közgyűlés a részlet kérdésekben is dönteni kívánt „...minő előkészületek volnának szükségesek, hogy ha parancsolat jön az őrseregnek az in- dulásra-készületlen ne legyen... az őrsereg gyakorlásáról, a még szükséges fegyverek, töltések, gyutacsok megszerzéséről...” Döntés született arról, hogy a szegény sorsú nemzetőröknek napi nyolc krajcár segélyt adnak (ezt az összeget októberben felemelték 20 krajcárra), családjuknak élelmet biztosítanak. A sebesültek rokkantak számára állást, vagy nyugdíjat biztosítanak, az elesettek özvegyeit támogatják, az árvákat iskoláztatják. E költségek fedezésére a szolgálat alól mentesí- tettekre kivetett adó szolgált. Július folyamán, a mozgó nemzetőrség szervezésének elrendelése után sokan - főleg a vagyonosabbak - igyekeztek magukat a szolgálat alól felmentetni „Néhány finnyás úr... folyamodvánnyal járult a városi elöljárósághoz, hogy a nemzetőri szolgálat alól mentessék fel... a legtöbb folyamodó elfogadható ok nélkül

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

20 Alföldi Hírlap 1848. július 5. Debreczeni napló rovat. Az újság - amely fontos forrása a szabadságharc történetének 1848. július 2-án jelent meg.

21 Uo. 1848. július 23. 22

22 Uo. 1848. július 26.

_______________