A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története

165

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV dett meg országgyűlési követeinek a bécsi és pesti eseményekről készített tudósításaival. A város vezetőségének, a tömeg kívánságait is figyelembe véve olyan határozatot kellett hoznia, amely az országos eseményekhez való csatlakozás mellett a város kialakuló új rendjét is szabályozta (közgyűlés nyilvánossága, nemzetőrség felállítása). Az elfogadott határozat egy pontja kimondta „...minden polgár rangkülönbség nélkül aki 18-tól 40 éves az őrseregbe tüstént beállni tartozik...”8 Debrecenben csakúgy mint az ország többi városában a korábban felállított polgárőrségre alapozták a nemzetőrséget. A belépés országosan önkéntes volt, kivéve Debrecen és Győr városát.9 A városi tanács az új testületét a csend- és rendfenntartó bizottmány alá rendelte, amelyet Bayler István polgármester helyettes vezetett, tagjai voltak: Kovács Lajos népszónok, Csapó János és Kaffka Károly esküdtek, Farkas Károly, Kovács Ferenc és Csóka Sámuel polgárok. E testület legfőbb feladata a közbéke, a nyugalom és a vagyonbiztonság védelme. A város vezetői, a polgárok márciusi eseményektől a trón megértő politikáját, a szabadabb, polgári életet remélték. Kossuth Lajost a lelkes közgyűlés a következő indokkal választotta a város polgárává a „...a békés reformok vezetésében mások felett kitűnő hazafi...”. Batthyány Lajos miniszterelnök mindezt így fogalmazta meg tömören „A rend kérdése nem kevesebb most, mint a szabadság kérdése is.” A Bayler István vezetett bizottmány a teendők sokasága miatt felvetette a bizottmány bővítését: „A polgári őrség kiállítására és rendezésére megbízott választmány... több teendőkkel van egybekötve és mivel számosabb egyénnek működését igényli annál fogva ahhoz még több tagot is kinevezni szükséges volna...” A bizottmány bővítésére a miniszterelnök hasonló tartalmú leiratát követően került sor - létrehozták a 24 tagú közbiztonsági választmányt, amelynek első feladatául a szükséges fegyverek beszerzését határozták meg. Igaz, hogy „...a városnak a régi polgárőrség által használt puskák közül 600 darab még meg van, de ezek még sok igazítást kivárnak...” A tervezett nemzetőri létszámot alapul véve azonban további puskákra, valamint pisztolyokra és kardokra volt szükség.10

8 HBML. IV.A. 1011/a. 118. 232.

9 Szabó István: Debrecen 1848-1849-ben. 11.

10 HBML. IV.A. 1011/a. 118. 227. A közbiztonsági választmány 1500 szuronyos

puskát, 400 pisztolyt és 100 kardot szándékozott beszerezni.

__________________