A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A függetlenség napja: 1849. április 14.
158 Már megszavazták az államformát, illetve a kormány jogkörét érintő negyedik pontot is, amikor Szász Károly szót kért. Bár a szavazás közbeni véleménynyilvánítás ellenkezett a házszabállyal,83 a békepárti képviselő előadhatta módosító javaslatát: vegyék be a határozatba, hogy az országgyűlés eloszlatásának joga nem a létrehozandó kormányt, hanem magát a törvényhozó testületet illeti.84 Bernáth József ezt elutasította, prejudikált bizalmatlanságot vélt felfedezni benne.85 A másik radikális képviselő, Madarász László ingerültebb, a napirenden túlhágó, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonyát feszegető reagálásában szintén feleslegesnek ítélte a változtatást.86 A rövid szóváltás közben Almásy Pál - Révész Imre találó megállapítását idézve - „nyugodt bölcsességgel” oldotta fel a dilemmát: kijelentette, hogy a mostani országgyűlésnek mindig hatalmában lesz megszabni, miként járjon el a kormány, hiszen az neki felelős,87 ennélfogva nem kifogásolható az eredeti szöveg. Megerősítette ezt a szintén békepárti Szunyogh Rudolf is: a legfőbb hatalom a törvényhozó testület és ennek „kifolyása” a kormány; s mivel egyszer már megfogadták, hogy a haza teljes megmentéséig együtt maradnak, jelenleg nem időszerű az aggodalom és így szükségtelen a vitatott pont kiegészítése.88 Mindezek után magától értetődően jóváhagyták az ötödik pontot is; a formulázó bizottmányba az elnök ajánlatára a képviselőház két jegyzőjét, Gorove Istvánt és Szacsvay Imrét, valamint az előterjesztő Kossuth Lajost delegálták.89 Befejeződvén a szakaszonkénti szavazás, Madarász László a kormányzó elnök személyére kívánt javaslatot tenni. Mielőtt azonban a népszerűtlen és az ún. gyémántperben vád alatt lévő politikus kimondhatta volna a nevet, a zajongó képviselők elkezdték Kossuth Lajost éltetni. Vagyis az ideiglenes államfőt valóban közfelkiáltással, Bényei Miklós: A függetlenség napja: 1849. április 14 374.p. 83 Pap D. i.m. 73.p. 84 Uo. 73.p. 85 Uo. 73-74.p. 86 A 67. pont kimondta: „Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad.”; Beér, 1954. 129.p. 87 Uo. 73.p. Révész Imre szavai: i.m. 432.p. 88 Pap D. i.m. 74-75.p. - A szavazás közbeni vitát említi: Irányi D. 213.p.; Révész I. i.m. 432.p.; Szabad, 1977. 159.p. 89 PapD. i.m. 75.p. ____________________________________
