A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Beőthy Ödön politikai pályafutása

Beöthy főispáni tisztségében az országgyűlés felsőtábIájának tagja lett. Alighogy belépett a főrendek közé — 1848. júl. 5-én - nevezetes indítványt tett, minek alapján a tábla utasította a minisztériumot, hogy „a felsőház új alapon rendezése iránt, a kor igényeinek megfelelő javaslatot terjesszen elő. ” A tábla üléseit ritkán látogathatta, a gondjaira bízott megye életében is alig vehetett részt. 1848. aug. 26.-tól a „délvidéki”, dec. 19-től 1849. febr. 1-ig erdélyi kormánybiztos. Ekkor Kossuth - saját kérésére - felmentette tisztsége alól. 1849. ápr. 5-ig az Országos Honvédelmi Bizottmány őt jelöli konstantinápolyi követnek.

A Függetlenségi Nyilatkozatot egyáltalán nem helyeselte: „Elengedtétek a kutyát a lánctól. ” (Szerinte az országgyűlés ezzel a szabadságharc legalitását megsemmisítve a Habsburg-ház malmára hajtotta a vizet, amely így szabad kezet kapott a megtorlásra, a cári segítség igénybevételére.) Tiltakozásként lemond főispáni megbízatásáról. (Valószínűleg a kormány nem fogadta el.)

Visszatérve Brassóból 1849. jún. 14-én a hétszemélyes tábla első alelnöke lett. Világos után egy ideig az országban bujdosott, majd nov. végén Bécsen át szerencsésen kimenekült. Párizsban, majd Londonban élt, s 1853-ban Hamburgba ment. Itt halt meg 1854. dec. 7-én.

Összefoglalva Beöthy pályafutását: az 1826-os táblabírói kinevezése óta 1830-ban, 32-ben és 1843-ben országgyűlési követ, a bihari ellenzék megszervezője, a liberális eszmék propagátora. 1841-44 között alispán. Tehát az 1832-44 közötti időszakot tekinthetjük munkásságának meghatározó, jellegadó szakaszának, s vált országos személyiséggé. Mindig ott volt a liberálisok vezérkarában, amely a vitákban képviselendő álláspontok és a követendő taktika kidolgozásában döntő szerepet játszott.

Beszédeiben, érvrendszerében a liberális reformellenzék programjának két sarkpontjára támaszkodott:

1. ) A nemzeti önállás, a nemesi alkotmány védelme az osztrák uralkodóházzal, az abszolutisztikus törekvésekkel szemben, ezen alkotmány megreformálása, a polgári átalakulás sürgetése

2. ) A magyar nyelv joga, a törvénytelenségek, megszüntetése, protestánsok teljes egyenjogúsítása.

Művelődéspolitikáját a következőkben foglalhatjuk össze: a hazafias érzés, a nemzeti öntudat felébresztése és elmélyítése, az

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 113