A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Beőthy Ödön politikai pályafutása

104 vendégelése címén csakhamar legszemérmetlenebb etetés-itatásba kezdtek. A választások gyorsan intézményesített üzletté váltak. Az udvar másik politikai manővere volt a besúgói hálózatának kiterjeszté­se. Ennek következménye volt, hogy a gyakran ál-tettek és hírek de- nunciáltjait kizárták a pályázatokból, jelölésekből, kitüntetésekből és címek elnyerhetéséből. 13 év után, 1825-ben Ferenc császár megragadva 4. felesége, Karolina Auguszta királynévá koronázásának alkalmát, összehívta az országgyűlést. ,Most szeretni fognak a magyarok, mert nem kérek tőlük semmit... ”5 - mondta ironikusan. Bihar vármegye - hasonlóan a többi vármegyéhez - lázasan készült tervei megvalósítására. A hagyományos pompával lezajló ko­ronázás után került sor a királyi javaslatok és a rendi sérelmek össze­csapására. A két év során az uralkodó a leglényegesebb pontokban adott ridegen elutasító választ, amely megdöbbentette az országgyűlés összehívásának puszta tényéből túl sokra következtető rendeket. A királyi javaslatok központjában az 1790. évi bizottsági mun­kálatok tárgyalás alá vétele állt, valamint újabb adó megajánlása. A rendek ezzel szemben válaszfeliratukban éppen az elmúlt évek sérel­meit emelték ki: kívánták a törvénytelen űjoncozás abbahagyását, a királyi bizottságok feloszlatását, az adó összegének az 1811-12. évi országgyűlés által megajánlottra való visszaállítását, az országgyűlés háromévenkénti összehívását, a rendeleti kormányzás megszüntetését, a megyék egymás közötti levelezését. Több hónapos alku kezdődött. Az eredmény kompromisszumos volt: a megyék szabad levelezési jogát. A parlamentarizmus elemei is tért hódítottak: az alsótábla kö­vetei a kerületi üléseken minden fontos kérdést előre megtárgyaltak. Az első reform-országgyűlés kevés előremutató törekvése kö­zül egyik a magyar nyelv ügyének felkarolása volt. Ismeretes Széche­nyi István híres beszéde, mely a Magyar Tudós Társaság felállítására tett nagylelkű felajánlást, s ezzel együtt az országgyűlés XI. törvény­Szendiné Orvos Erzsébet: Beöthy Ödön politikai pályafutása 1830-1848 5 1814-ben az udvar elrendelte a megyei pénztárak gyakori vizsgálatát, 1817-ben pedig szabályozták az adófizetés rendjét - a hadiadóra beszedett összegeket a me­gyéknek azonnal be kellett fizetni a hadipénztárba, azokból saját céljaikra semmit sem használhatták - valamint elrendelte, hogy a fizetéses táblabírák a megye szék­helyén lakjanak, hogy két közgyűlés között a halasztást nem tűrő királyi rendeleteket elintézhessék.

Next

/
Thumbnails
Contents