A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Beőthy Ödön politikai pályafutása

102

fontosnak tartom néhány mondatban összegezni a bihari nemesség politikai hozzáállásának főbb mozgatórugóit.

„Bihar vármegyét a természet mindennel megáldotta, érette mindent tett"1 2 ...''Területileg az ország legnagyobb , népesség tekinte- tében a legnépesebbek közé tartozó megye... ”

Földrajzi adottságai kedveztek a búza- és kukoricatermesztésnek, de híres volt állattenyésztéséről is ( szarvasmarha, sertés ). Igen kedvezőek voltak tehát a természeti adottságok, s ez párosulva a napóleoni háborúk gazdasági konjunktúrájával arra ösztönözte a bihari közép-és kisebb birtokú nemességet is - a majorkodó nagybirtok mellett - hogy gazdálkodása árutermelő legyen. Gazdaságát azonban nem fejlesztette tovább, maradt a jobbágyi robotra támaszkodó, háromnyomásos, külterjes gabonatermesztés. A háborút követő dekonjunktúra viszont szűkítette a piacot, növelte a versenyt. Bihar megye közismerten rossz közlekedési viszonyai tovább súlyosbították a helyzetet, hiszen drágábbá tették az amúgy is eladhatatlan gabonát. A megye nemeseinek nagy része adósságokba keveredett már a háborús konjunktúra idején: terményelőleg címén kölcsönt vett fel. A megye terjedelméhez és nemessége lélekszámúnak nagyságához képest is viszonylag hatalmas összegeket tábláztak be 11 év alatt (5855950 pengőforintot).3 A 11 év alatt viszont adósságainak csak 20,5%-át fizette vissza. A hitelek törlesztésére, esetleg a birtok modernizálásához pénzre, tőkére, hitelre volt szükség.

Az eladósodásnak és birtokai feltartóztathatatlan szétaprózódásának gondjai szükségképpen arra kényszerítették a földbirtokos nemest, hogy részint szembenézzen válságos helyzetével, részint valamely kiutat keressen abból. Az árutermelő középnemességnek objektíve érdeke volt a feudalizmus megszüntetése, hiszen gazdasági vonatkozásban ez utóbbi állta útját a belső tőkefelhalmozásnak, a közlekedési útvonalak kiépítésének, mindezzel együtt az ipar, a belső piac kifejlődésének.

Szendiné Orvos Erzsébet: Beöthy Ödön politikai pályafutása 1830-1848

1 Fényes Elek: Bihar és Szatmár vármegye a 19.sz. elején. = Korunk, 1994. 4.sz. 116-119.

2 HBML. IV.B. 256. IV.4. 351/1869.

3 Varga János: A bihari nemesség hitelviszonyai a polgári forradalom előtt. In: Történelmi Szemle 1958. (A XVIII. sz.-ban szokássá vált ugyanis a hitelek betáblázása, jegyzőkönyvbe vétele.)

_______________________________________________________