A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
242 Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági ... csappant meg, hanem földterületük, állatállományuk és gazdasági felszerelésük is megfogyatkozott.3 A közép- és kisparasztok kilépésére magyarázatul szolgáltak mind az erőszakos tsz-szervezés, tagosítás körülményei, mind pedig a szövetkezeti élet fogyatékosságai, visszásságai. A kívülről irányított, számos bürokratikus kötöttséggel megterhelt, kevés jövedelmet biztosító téesz semminemű megtartó erővel nem bírt irányukban.4 1956 december közepétől a feloszlásokkal párhuzamosan megindult az újjáalakulási folyamat is. A Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóság 1957. január 3-i jelentése így rögzítette ezt. „Napjainkban a felbomlott tsz-ek földnélküli tagjai gondolkodnak, töprengenek. Látva a kialakult gazdasági helyzetet, sokan ismét szövetkezetekben, különböző társulási formában igyekeznek a jövő évben gazdálkodni. Helyenként azok a tagok is hasonlóképpen kezdenek ma már gondolkozni, akik néhány holdnyi földjükkel az elmúlt hetekben az egyéni gazdálkodás útjait választották.” 5 Az a tény, hogy a továbbműködő tsz-ek összterületének több mint háromnegyed része - helyenként, pl. a debreceni járásban 90 %-a - állami tartalékföld volt, sok mindent elárul arról, hogy kik és miért ragaszkodtak a szövetkezethez.6 A fóldnélküliek és kisfóldűek számára a föld birtoklásának, vagy elegendő föld birtoklásának egyedül lehetséges formája a téeszben maradás volt. Tehát a falusi társadalom bizonyos (elsősorban agrárproletár, szegényparaszti) csoportjai egyéb megélhetési lehetőségek híján ragaszkodtak a szövetkezethez. Ugyanakkor ésszerűsíteni, a maguk számára elfogadhatóbbá akarták tenni a közös gazdaságot. A megmaradt tsz-tagság ezen törekvése már 1956 november közepétől világossá vált. 3 HBML. XXIII. 2. 5.k. Jelentés a tsz-ek helyzetéről, új szövetkezeti formák kialakulásáról és a zárszámadás eddigi tapasztalatairól, (Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Tsz. Szervezési Osztálya) 1957. január 3. Minderről bővebben lásd: Zagyva István i.m. Db. 1974. 90., 97.; Tóth Imre i.m. Db. 1973. 63. 4 A tsz-ek irányításáról, a gazdálkodási kötöttségekről, valamint a tagság, jövedelemrészesedésének 1950-1956 közötti alakulásáról lásd: Gazdag István i.m. Db. 1975. 103-106.,114-115. 5 HBML. XXIII. 2. 5.k. Jelentés a tsz-ek helyzetéről, új szövetkezeti formák kialakulásáról és a zárszámadás eddigi tapasztalatairól. (Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Tsz. Szervezési Osztálya) 1957. január 3. 6 HBML. l.f. 2,fcs.l957. 31. ö.e. 3. doboz. Jelentés a tsz-ek szervezeti helyzetének felülvizsgálatáról a 20/B.rendelet alapján. (Debrecen Megyei Jogú Városi Tanács Vb. Mezőgazdasági Osztálya) 1957. május 9.
