A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
83 hogy a helyettes gyakran éveket eltöltött ebbéli minőségében, vagy korábban jegyzősködő személy lépett elő szenátorrá.82 83 Az újraválasztott szenátus minden tisztújítás után a főbíróval együtt tette le a hivatali esküt az ítélkezés pártatlanságára, igaz törvényhozásra és végrehajtásra, elhatárolva magát mindenféle esetleges befolyásoló ténye0-5 zőtől, légyen az rokonság, barátság, bármiféle indulat, sőt adomány. Ha nem is mindig sikerült ennek a célnak maradéktalanul megfelelni, Debrecen város igazságszolgáltatása korabeli szakszerűségével, kiegyensúlyozottságával, gyorsaságával, a város nagyságrendjénél fogva az országban legnagyobb ügyforgalmával minden bizonnyal élen járt a XVIII. századi hazai városi bíróságok között. BLASPHEMY AND OTHER ANTI-RELIGIOUS CRIMES IN DEBRECEN IN THE MIDDLE OF THE 18™ CENTURY Ildikó M. Antalóczy In the period between the years 1740 and 1750 the municipal court of the City of Debrecen, headed by Chief Justice Márton Domokos tried the cases of 569 defendants charged with crimes of blasphemy, swearing, profanation of feast, fastbreaking, violation of church or churchyard order, neglect of church going, anti- religious or scandalous conduct, sacrilegious stealth. The study presents the results of the statistical examinations on the person, sex, age, social standing, occupation, dwelling place of the defendants, the circumstances of perpetration of the crime, the type, character, severity of punishment, as well as the law enforcement practice of the magistrate court. The overwhelming majority of charges consisted in swearing. The characteristic perpetrators were adult males, locals who belonged to the lowest social layer without civil rights. The usual punishment was 24-30 strokes. Women were punished with 18-24 lashes. The Debrecen magistrate court applied jurisdiction according to estates, which was characteristic of feudal times, where inequality before the law was openly manifested following the stratification of the urban society. Privileges before the law were attached to full civic rights. The anti-religious crimes were consistently punished by the court; underlying this inscrutability was the personal convictions, deep religious devotion of the Chief Justice. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 82IV. A. 1011. a. 172. k. Protocollum Restauratorium de annis 1726-1751. 256., 280., 302-303., 355., 376., 422., 426., 439., 462-463., 477., 494., 501-502. 83 Az 1838-ban újonnan leíratott debreceni hivatali esküket közli: Gazdag István: Debreceni esküszövegek. HBMLÉ XII. évf. Debrecen, 1985. főbíró és szenátorok esküje: 175-176., Vö.: Bónis Gyögy szerk.: Pest-budai hivatali utasítások. Bp. 1974. 90., 114-115.
