A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
77 pása és sok rendbéli káromkodása miatt "hivatalából" egyenesen az áristomba került.67 Himes Péter, a város botos szolgája az egyik hajdútól felbosszantva káromkodott, mégis megbüntették 18 pálcára visszaeső lévén.68 1749-ben a Péterfiai utcai kapusok, id. Bagaméri István cívis és Kulcsár István egymást teremtettézték. Kulcsár 24 pálcát kapott, Bagaméri arestomba került, de 2 nap múlva cívissége ellenére 15 pálcát vertek rá, s az őrzőségből is kicsapták.69 A férfiak blaszfémiás ügyeinek körülményeit vizsgálva az ismert helyszínek között leggyakrabban a különböző csapszékekkel találkozunk. (Id. 1. táblázat.) Az összes tárgyalt ügy (390) negyede (98) csapszékeken történt cselekményeket takar, ez 174 vádlottat érint, döntő többségben férfiakat. A jegyzők gyakran megjelölték konkrétan is, hogy melyik csapszékről van szó, s így kiderült, hogy a legtöbb vétkező embert egészen közelről, a forgalmas, központi városházi csapszékről fogták be. Nyilván ott volt a legnagyobb az ellenőrzés is, a hajdúk, cívisek is ott érezték leginkább kötelességüknek az intézkedést. A további csapszékek közül kiemelkedik a Mester, Csapó, Cegléd, Anna és Nagy Péterfia utcaiak, valamint igen nagy forgalmú lehetett a Fehér Ló vendégfogadó is. A magisztrátus rendelkezett a kocsmák nyitvatartási rendjéről, időről időre ellenőriztette működésüket, rendjüket. A csapszéki rendbontókat, verekedőket, randalírozókat, kötözködőket, káromkodó kát bevitték a hajdúk a városházára a tömlöcbe. Ha nem voltak éppen jelen, akkor a kocsmában tartózkodók közül valaki elment a hajdúkért, de megesett az is, hogy maguk kísérték fel a tettest. A magisztrátus a cívisektől a példamutatás mellett megkívánta, hogy intsék, figyelmeztessék a vétkezőt, de a törvény is kötelezte a káromkodást halló jelenlévőket a bejelentésre /1563: 2. te. 4.§ és megújításai /. Különösen a csapszéken történt ügyek tárgyalásánál figyelhető meg a magisztrátus ügyintézésének gyorsasága. Nem egyszer kezdődik a species facti tegnap este, éjjel szavakkal, ami az előző napi befogottak fölötti ítélkezéseket igazolja, amire talán a tömlöc zsúfoltsága is kényszeríthette a bírákat. Ha nappal történt a bekísérés, gyakran egyből a főbíróig jutott el a nem ritkán hangoskodó ember, akit aztán a főbíró azon nyomban meg is pálcáztatott, még bármiféle ítéHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 68 Uo. 477. 1745. márc. 8. 69IV. A. 1018. e. 6. k. 524-525. 1749. jül.31., aug. 2.
