A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén

58 M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémiaés más vallásellenes... 18 pálcára ítélték.3 (A korszak legfiatalabb elítéltje a 8-9 éves Gál Pista volt, aki verekedés közben egy másik fiút úgy megkéselt, hogy annak a "hája is kijött a szúrás helyén". A sérült szerencsére meggyó­gyult, Gál Pista pedig 20 korbácsot kapott.4 Tekintet nélkül fiatalságá­ra a Péterfia utcai csapszéken lerészegedett 14 éves Szilágyi Mihályt káromkodásáért nyakvasra és 40 pálcára ítélték.5 A serdülő korú vád­lottak közül 15 éves volt a legidősebb, évvel is jelzett bűnös. Az ügyész a bibliai ítéletet kérte: veressék széjjel a feje a “cca.” 15 éves visszaeső káromkodó Jármi Jánosnak, aki a pálinkától megrészegedve szidta az asszonyt, s “Hét ördög lakik bennem" - kiabálta magáról. Az ügyész 5 tanúval bizonyította a vádat, s a bíróság 40 pálcát és a betört ablakok miatt kártérítést szabott ki.6 A fenti büntetések nevelő szán­dékuk ellenére is igen súlyosak voltak az országos gyakorlathoz vi­szonyítva, ahol hasonló ügyekben a városi bíróságok az 1730-as évektől egyre inkább egységesen testi büntetésként még felnőttekre is rendszerint a 32 ütést mérik.7 8 Az évi 51 vádlott 45:6 arányban oszlik meg a férfiak javára, azaz megközelítőleg minden 8. vádlott nő. A tárgyalt büntetett cse­lekmények közül blaszfémia a legtöbb a nőknél is. A női vádlottak 2/3-át -azaz 44 főt, az évi 6 női vádlottból 4-et - ezért, vagy ezért is állították bíróság elé. A nők esetében vádlottanként egy vallási vonat­kozású vád volt. A nőknél -bár vannak igen változatos szókincsű gyakori , sőt “irtóztató” káromkodók - a halálos ítélettel járó, Istent, szenteket sértő istenkáromlás nem fordult elő. Györffy István a kunsági XVIII. száza­di városi jegyzőkönyvek alapján mindkét nemre vonatkozóan jutott ugyanerre a megállapításra, az istenkáromlástól való tartózkodást a főbenjáró büntetéstől való félelemmel magyarázva.7 Debrecenben a nők általában a férjük, a szomszédság, a harago­sok, más asszonyok, lányok, a szolgáló, esetleg hivatalos személy vagy a magisztrátus felé fordítják káromkodásaikat, különböző szitko­kat, átkokat, gyakran rettegett természeti vagy másfajta csapásokat 3IV. A. 1018. e. 6. k. 117.1745. okt. 11. 4 IV. A. 1018. e. 6. k. 96.1745. szept. 4. 5IV. A. 1 01 8. e. 5. k. 254.1740. júl. 16. 6 Uo. 607-8.1743. .máj. 4. 7 Kállay István: Városi bíráskodás Magyarországon 1686-1848. Bp. 1996.193. 8 Györffy István: Káromkodók. In: Nagykunsági krónika. Bp. 1941.136.

Next

/
Thumbnails
Contents