A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben
50 Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a ... gadott álláspontot tette magáévá. Javaslatának megtárgyalását azonban sem az 1830. évi, sem pedig a későbbi országgyűléseken nem tűzték napirendre. Már közel félévszázad telt el azóta, hogy a jogügyi bizottság elkészítette a büntetőtörvény javaslatát és rendelkezésre állt az 1827- ben kiküldött bizottság tervezete is, amikor az 1840. évi V. te. alapján az országbíró elnöklete alatt a főrendi és királyi tábla tagjaiból, az egyházi rendből, Dalmát, Horvát és Tót Országok, a vármegyék, a szabad kerületek, a szabad királyi és a horvátországi városok követeiből 44 rendes és 10 helyettes taggal Országos Választmányt neveztek ki nemcsak a büntető és javító rendszer kidolgozására, hanem a büntetőtörvény javaslat tökéletesítésére vonatkozó tervezet elkészítésére is, amelyet kötelesek voltak „a legközelebbi országgyűlésnek okvetlenül” bemutatni. Ez az Országos Választmány is behatóan foglalkozott a kínvallatás kérdésével és ennek eredményeként az 1843. évi Büntetőjogi Javaslatuk - az 1795. és 1827. évi tervezetekkel összhangban - azt tartalmazta, hogy a bünvizsgáló bíró szenvedelem nélkül köteles kihallgatni. Abból a célból, hogy őket vallomásra, vagy bármilyen nyilatkozat megtételére bírja, ígéreteket és ámításokat, erőszakot és fenyegetést nem használhat. Egyébként ezt a büntetőtörvény javaslatot a korszak legkiválóbb szellemei - Deák Ferenc, Eötvös József, Dessewffy Aurél, Szalai László, Klauzál Gábor - dolgozták ki a Cod Napoleon és még 14 külföldi büntető anyagi és eljárási törvény figyelembevételével, de a magyar alapokra építve olyan önálló művet alkottak, amelyet az európai szakirodalomban úttörőnek ismertek el. Sajnálatos, hogy ebből sem lett törvény. A feudális korszakban magyar büntetőtörvény nem született, így a tortúrát megtiltó 1790.évi 42. te. változatlanul hatályban maradt. Bár a hajdúkerületi törvényszék már 1781-től kezdve a vádlottak pálcázás alatti vallatását közbenszóló ítélettel már nem rendelte el, a városi tanácsok kiküldöttei a területükön elkövetett bűncselekmények nyomozása során a gyanúsítottak vallatásánál nemegyszer igénybe vették a botot és korbácsot a kínvallatás törvényi eltiltása után is. Ha azonban ilyen esetek miatt a Hajdúkerülethez panaszt nyújtottak be, a 67 67 A javaslat 233.§-a. In: Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslat anyag- gyűjteménye. /Bpest,1896/ IV. kötet, XXIII. _______________________________
