A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
308 Radies Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története. A Komáromy-ház elbontásával történelmi emlékű régi épülettel lett szegényebb Debrecen.* 93 Az 1711: évi szatmári békekötést megelőző tárgyalások színhelyét jelző emléktáblát, a meghajtott zászlót tartó kuruc vitézt a Komáromy-ház emeleti faláról levették s az új pénzügyi palota főbejáróban helyezték el. A megszálló oláh katonák 1919-ben a magát Romulustól és Rémustól származottnak képzelő nemzet fiaihoz nem illő barbársággal csonkították meg. A város birtokába jutott régi pénzügyi épületben a világháború elején a városi adóhivatalokat helyezték el. - A városháza emeletével az ucca felett függő betonátjáró által kötötték össze, amelyet a nép keserű humora „sóhajok hídjá”-nak nevezett el. Már az 1893. évi városháza-bővítési programm kimondotta, hogy a rendőrséget külön épületben helyezik el. - A városháza tehermentesítését szolgálta tehát a rendőrségi palota felépítése az ecélra megvásárolt kossuthuccai 20. sz. telken. A rendőrség akkor még a városi közigazgatás szerve volt. Az államosítás később történt. Külön rendőri székház építését is 1911-ben határozta el a közgyűlés; arra 806 ezer koronát szavazott meg. Az építkezést Pavlovics Károly, illetőleg Borsos József tervei szerint csak 1914-ben kezdték meg és 1915-ben, a világháború vérzivatarai között fejezték be.94 Azután másfél évtizedig, ha beszéltek is néha új városházáról, de nem cselekedhettek az érdekében semmit. - A vesztett háború és Trianon okozta elaléltságból elébb magához térnie, az elernyedésből újra megerősödnie kellett Debrecennek. A közbizalom 1928. végén dr. Vásáry Istvánt ültette a polgármesteri székbe, a város szülöttét, aki alig múlt még akkor 40 éves. Nemcsak önmagában való bizalmat és nagy terveket vitt oda, hanem fiatalságának alkotó erejét, sokoldalú tudást és azt a képességet is, amely meg tudja szerezni tervei kivitelének eszközeit és polgártársaiba is beleszuggerálja évszázados tradíciókban gyökeresedő nagy Debrecen kifejlesztésének lehetőségét. Széles horizontú, megtapsolt programmbeszédében nem említette meg ugyan az új városházát, de mindjárt legelején termékeny polgármesterségének közgyűlési zöldasztalra tette le annak ügyét, az ő zsenialitására valló előterjesztésben. kincstár még később, 1930-ban írta alá és az arany koronában követelt különbözetet a város 83,000 papír koronával akarta kiegyenlíteni. Mire a kincstár valorizációs pert indított, de a város felfogása szerint elkésve, az érdekes per folyik. 93 Zoltai: Debrecen és a szatmári béke. Kiadta a Csokonai-kör, 1903. 94 Kgy. Jkv. 377-1911., 120-1912., 150-1913. és 65-1915.
