A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV

307

városhoz méltó miliőbe jutó városháza építése sem kerülte el a közfigyelmet. A városháza területének bővítésé végett tehát már a legközelebbi jövő feladatává tették a városháza megett fekvő telkek megszerzését is.

Jött az alkalom hamar. A sertésvágó hentestársulat eladóvá tette Sas ucca és Degenfeld tér sarkán lévő telkét, amelyen húsmérő székei épültek. A közgyűlés ucca- és térrendezés céljaira megvette azt 1909 február 11-én 50,000 koronáért az ingatlanszerzési alap pénzéből.89

Két év múlva másik alkalom kínálkozott. A pénzügyminisztérium a szűk és elavult Kis-Orbán-féle házból új épületbe készült áthelyezni a pénzügyigazgatóságot és állami adópénztárt. E célra Kossuth uccán a Komáromi- és Bészler-házak telkét szemelte ki, amelyeknek a város volt a tulajdonosa. A kossuthuccai 4. sz. régi házat a törvényhozás utólagos jóváhagyása feltétele mellett megvételre kínálta Debrecen városának, amely 1911 április 8-án elvileg a megvásárlás mellett nyilatkozott. Augusztus 11-én névszerinti szavazással is elhatározta, hogy az 580 G-öl területű kincstári telket megveszi, újabb nagykölcsönből, 500 ezer koronáért. De kikötötte, hogy a pénzügyminisztérium 3 éven belül tartozik átadni az ingatlant.90

A pénzügyi kormány a kossuthuccai 12. és 14. sz. telkek • - öléért a város által kívánt 600 kor. helyett 500 koronát ajánlott meg; de csak úgy, ha nem ragaszkodik a város se 3; se 4 éves határidőhöz a Kossuthucca 4. sz. ház átadását illetőleg. A város 1911 október 18-i közgyűlésében elfogadta ezt az ajánlatot, abban a reményben, hogy az új pénzügyi palota 1913 augusztus 1-re készen lesz.91

E határozatokat a Belügyminiszter is jóváhagyta. A Kossuthucca 12. és 14. sz. (Komáromi, Bészler-féle) házastelkek területe összesen 829 • öl volt ; ezért 41.4,650 korona vételár esett. Jóval kevesebb, mint a 4. sz. kisebb telekért. Minthogy a Bészler és Komáromy-házak már 1912 őszén átmentek a kincstár birtokába, a pénzügyi palota építése pedig eltolódott, a város, mely emiatt kárt szenvedett, a kincstártól a házak vételára után 5 % kamatot követelt.92

89 Kgy. Jkv. 264-1908. és 16-1909.

90 Kgy. Jkv. 77-1911. és 269-1911.

91 Kgy Jkv. 284. és 369-1911.

92 Kgy. Jkv. 471-1911. A két telek értéke közti különbözet megtérítésénél is nézeteltérés sőt per támadt Debrecen és a Kincstár között amiatt, hogy a háborús zavarok következtében az adás-vételi szerződéseket Debrecen csak 1924-ben, a