A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 305 kerül kevés pótlással; vagyis 350-400 ezer forintért egészen új városháza is felépíthető. Indítványozták tehát, hogy háromhavi határidővel, 1000-3000 forintos díjak kitűzésével késedelem nélkül hirdessen a város tervpályázatot. A bővítésért eddig tett 84 intézkedéseket pedig függessze fel. A közgyűlés az indítványt, nem akarván bizonytalan kísérletbe belemenni, sem a város jóhírnevét kockára tenni, 76 szavazattal 63 ellenében, 1896 május 26-án elvetette.84 85 A tanács tehát folytathatta tovább a bővítés előkészületeit. Második árlejtésen a legolcsóbb ajánlatot Blau Gyula miskolci vállalkozó tette. A Tanács az összes munkát 294,651 frt 34 krajcárért ő reá bízta. A t. főügyész alá is íratta Blauval a szerződést, mely a városra nézve közgyűlési jóváhagyás után volt kötelezővé válandó. A vállalkozó sietve szállította Miskolcról Debrecenbe az állványhoz való anyagot. Ekkor jött közbe az a lépés, amely a városháza bővítését alaposan elgáncsolta. Néhány bizottsági tag (Juhász Ignác, Szikszai Szabó László, Kovács József, a későbbi polgármester, Alföldi Gábor, id. Bányai István, Készéi József) 1896 július 27-én indítványozta, hogy az építés ügyét vegyék le a napirendről. Ugyanazon napon hasonló indítványt nyújtott be írásban Szabó József főszámvevő, korábban a bővítési mozgalom kezdője. Indítványát azzal indokolta, hogy a munka, bútorozással együtt 362,243 frtba kerülne, holott eredetileg 230-240 ezer forint költségről volt szó. A Tanács tehát utasíttassék, hogy a hivatalok elhelyezésére nézve tegyen javaslatot; a 230,000 forintból álló építési alap pedig további rendelkézésig külön kezeltessék. A közgyűlés harmadnap múlva így határozott. A Belügyminiszter pedig a városháza bővítéséről lemondó határozatot november 7-én jóvá is hagyta.86 Blau Gyula vállalkozó, kinek biztosítékát a Tanács visszaadatni rendelte, valamint Havranek és Adriányi műépítészek, akik a Nagy Zsigmond, Márton Imre, Szikszai Szabó József és László, dr. Legányi Gyula, Kiss Albert, Somogyi Pál, Pongó Lajos, Hódy Béla, Kocsár Gábor, Dicsőfi József, dr. Bakonyi Samu, Juhász Ignác, Kertész János, Őry Mihály, Haranghy Sándor, Kovács József stb. (A megnevezettek közül ezidőszerint csak Komlóssy, Csanak és Hódy urak élnek még.) 84 Tan. hat. 4861-1896. 85 Kgy. Jkv. 89-1896. 86 Kgy. Jkv. 125-1896.
