A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben
28 Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a ... A városi tanácsok által elrendelt tortúráról időrendben az első bejegyzés a vámospércsi közgyűlési jegyzőkönyvben található, 1703. január 19-i keltezéssel. Nem zárható ki, hogy a vallatásnak ezt a módját már a bíráskodás megkezdésétől - ha nem is gyakran - alkalmazták, erre azonban írásbeli bizonyítékok nincsenek. Ugyanis a szoboszlói tanács jegyzőkönyvei 1629. december 22-től, a böszörményi 1667-től, a vámospércsi 1694-től, a nánási és hadházi 1696-tól, a dorogi pedig 1721-től maradtak ránk, de valamennyit hiányosan vezették. A felsorolt időpontokat megelőzően készült jegyzőkönyvek és az ezekhez kapcsolódó íratok - minden valószínűség szerint - a töröktatár dúlások során megsemmisültek. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban csak a vámospércsi, böszörményi és szoboszlói városi tanácsok közgyűlési jegyzőkönyveibe bejegyzett büntető ítéletekben, továbbá Szoboszló város tanúvallomásai és a bűnvádi eljárás nyomozati iratai között találhatók tortúrára vonatkozó adatok. Nánás, Dorog és Hadház város büntető ítélkezésével kapcsolatos iratokban nincs nyoma, hogy tortúra elrendelésére sor került volna. A tortúrára vonatkozóan feltárt adatok a városok megjelölésével és ezen belül időrendi sorrendben a következők: 1. A vámospércsi tanács 1703. január 19-én Tiba Jánosnét fővételre ítélte, mert „kenyerének nagyobb részét megette, mégis kerítő- nek és kurvának lett”. Mivel a város ügyésze ..ördögséggel” is vádolta, elrendelték, hogy „az iránt tüzes fogókkal fogdostassék meg és csapassék feje, az után, mint uras (férjes) paráznának”.5 2. Istenkáromlás és sok becsületes ember „ördög atta teremtette” kifejezéssel illetése miatt Szabó Györgyöt 1703. augusztus 16-án „küvel agyonverésre” ítélték. Azért pedig, hogy „pribéknek pronunciálta a várost, tortúrára megyen dolga”. Ezt nyilvánvalóan a kijelentés megtörténtének beismerése végett rendelte el a tanács.6 3. Major Borbála „maga nyelvével, mely ezer tanú, világosan megvallotta maga paráznaságát. Mely Isten ellen való tetemes cselekedetéért” 1714. szeptember 12-én „erős megvesszőztetésre” ítélték és elrendelték, hogy ennek végrehajtása előtt „hóhér hozattatván. 5 Uo. Vámospércs város közgyűlési jegyzőkönyvei. V.A.501/a.l.k.364.old. 6 Uo. 395.old.
