A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története

285

A régi városházáról az 1839. évi lebontás előtt Somogyi Károly mérnök által készített alaprajzok,34 noha nem mutathatják már pontosan az épületek eredeti, első beosztását, mégis sejtetik azoknak különböző időben és különböző igények szerint való keletkezését. Ez alaprajzokból kivehető az is, körülbelül meddig tartott a Tar András háza, a „vetus claustrum”, ahogy néha nevezték, meddig a Keczeli- ház, a Fekete-ház és hol kezdődött a Tolnai palota? Ezek a szorosan, egymáshoz símúló épületek kezdetben mind magánlakásokul és üzleti helyiségekül voltak szánva. Külsejökben, belsejökben azután is alig változtak lényegesen, mikor a város birtokába kerültek és hivatali helyiségekké lettek. Inkább csak az 1640., 1719. és 1727. évi tűzvészek, meg az évszázadok okozta romladozások következtében javítottak rajtuk egyet-mást.

Szűcs István könyvében olvashatjuk azokat a bölcs mondásokat, kegyes intelmeket,35 amelyeknek latin szövegét az imént említett Somogyi Károly geometra jegyezte le az elbontott városháza középső részének ablak- és ajtószemöldökköveiről. Az öreg városházának ezt a részét én a hajdani Csiffut-Szabó-Fekete-féle háznak tartom. Helyénvaló, hogy ama kőbevésett feliratokat is idézzem.

A boltozatos kapu felett lévő emeleti ablakok egyikének faragott keretjébe volt bevésve:

VIVE DIV SED VIVE DEO. NAM VIVERE MVNDO

MORTIS OPVS. VERA EST VIVERE VITA DEO. 1582.

Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV

(Élj soká, de élj Istennek. Mert a világnak élni - halál müve. Istennek élni az igazi élet. 1582.)

A másik ablak felső keretjén pedig:

NIHIL VERITATE FIRMIVS,

NIHIL MENDACIO VANIVS [TS. VERBVM DOMINI MANET IN AETERNVM 1582.

34 Tkgy. 236. sz. Ezután közli Szűcs is a régi városháza alaprajzát. Id. m. II. 530.1.

35 V. ö. Szűcs id. m. II. 532.1.