A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 279 Érthető tehát, hogy ha nem is felelt volna meg teljesen a Tar-ház a domus senatoria céljainak, mostoha helyzetűk a mostani Rózsa-utca helyén, eladóvá lett. Ez a telek kertjével együtt lenyúlt a Barátok-közéig (a mai Sasutcáig). Tulajdonosa 1582-ben Horváth nevű három leánytestvér, három férjes asszony. Valószínűleg abból a váncsodi Horváth nevű családból valók, amelyben mégis meg kellett vele elégedniük a debrecenieknek. Mindazonáltal nem szalasztot-ták el a városháza keskenyszük telke bővítéséhez kínálkozó alkalmat, amikor a szomszédos Herpay-telek, abban az időben Gáborjánban, Keresztárban, Váncsodon és Halápon részbirtokos. Szüleik Horváth Márk és Agárdy Heléna; utóbbi meg Agárdy Péter és Herpay Borbála leánya. Herpay Borbála pedig attól a vidi Herpay Páltól és Dorottya asszonytól származott, akik Tar András fentebb ösmertetett végrendeleténél és háza első eladásánál említtetnek észak felől való szomszédokul. A Herpay-házat 410 magyar forintért vásárolta meg a város 1582-ben. A leleszi konvent által kiállított szerződésben eladókul a következő személyek neveztetnek meg; Horváth Zsófia, aki előbb Doroczkay Jánosné, azután Bornemisza Lukácsné, mindkét férjétől származó gyermekeivel, ú. m. Doroczkay Györggyel és Istvánnal, meg Bornemisza Lukáccsal; Horváth Mária, 1-ször Orosz Jánosné, 2- szor Péczeli Jánosné, 3-szor Dobozi Boldisárné, 4-szer Nagy Imréné, Péczeli Klára, Zsófia és Dobozy Zsuzsánna nevű gyermekeivel; Horváth Petronella elébb Rábonyi Mihályné, azután Kutasi Mihályné.18 A DEBRECENI VÁR.OSHAZA. ÉS KÖRNYÉKE A XVIII.SZAZAD VÉCÉN. 18 Külb. 89.
