A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV

277

valamiképpen elpusztulna, akkor a rend perjele által megjelölendő más monostoré az évjáradék. A város, ha neki tetszik, 900 forinttal bármikor megválthatja magát annak fizetésétől.9

Néhány évvel később, 1540-ben Ádám vikárius, a szentjoghi kolostor összes szerzetesei nevében - az ok megjelölése nélkül szabaddá teszi, felmenti a debreceni polgárságot a Tar-házért járó évi 20 frt. fizetése alul.10 11

Majd II. János választott király ezt a házat, már mint a fiskus jószágát; kolozsvári tanácsosainak ajánlatára 1561 júl. 3-án az ö mindig igaz híveinek, a debreceni polgároknak, Debrecen városának adományozza örökös joggal és olyan kikötéssel, hogy azt az évi 20 forintot, amelyet eddig a barátok kaptak, ezentúl a város saját ispotálya szegényeinek fizesse." A váradi káptalan azon évi július.22- én már be is iktatja Debrecent a Tar-ház birtoklásába, senki akkor ez ellen nem tiltakozott.12

Mégis később a barátok, sőt érdekükben más papirenden lévők is, többször háborgatták elődeinket a Tar-féle városháza miatt. Mindjárt János Zsigmond halála után a pálosok panaszt tettek Miksa királynak, az őket illető évjáradék elmaradásáért. A király tehát, aki a speyeri titkos szerződés alapján Erdély és a kapcsolt részek szuverénurának tartotta magát és föltétlenül érvényesíteni akarta fennhatóságát Erdély belpolitikai életében is,13 ráparancsolt a debreceniekre, hogy fizessék meg tartozásaikat a barátoknak.14 Történt ez 1572-ben. Debrecen, János Zsigmond donációs levele birtokában is okosabbnak látta, ha külön és újra megalkuszik a páli remetékkel. Torkos János és Szabó Imre szenátorok tehát István pálos perjel meghatalmazottjával Kristóf fráterrel új adásvételi szerződést kötöttek 1580-ban a leleszi konvent előtt. Ez alku szerint a pálos barátok örökösen és megmásíthatatlanul örökösen elidegenítik

9 Ezen adásvételi esetet levéltárunknak több oklevele elmondja a váradi káptalan 1532. és a jászói konvent 1569. évi átirataiban is. (Külb. 25., 26., 27., 40.)

10 Külb. 29.

11 U. o. 42.

12 A beiktatásnál jelen voltak: Pérchy György, a király embere, zeleméri Dersy Ferenc, dobosi Keresztes Antal, gyerkényi Ártánházy Boldisár, Maysay Benedek deák, mint szomszédbirtokosok. Továbbá: Vajda Lukács, Szilágyszeghi Pál, Léthai Péter, Némethi Ferenc boldogfalvai jobbágyok. (Külb. 43.)

13 V. ö. Lukinich J.: Erdély és a magyar királyság jogviszonya. 167-169.

14 Külb. 66.