A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
266 Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági ... jazási formát ajánlják a termelőszövetkezeteknek. Napirendre került a részes művelés is, melyről egyrészt dinamikus ütemü továbbterjedését, másrészt pedig azt állapították meg, hogy igen jól érvényre juttatta a tagság anyagi érdekeltségét. Az állami támogatással bevezetett készpénzdíjazást értékelve az agrárirányítás országos és helyi vezetői e forma még szélesebb körű bevezetéséről hoztak döntést. A megyei párt- és tanácsi vezetőkkel - a szövetkezeti tagság anyagi ösztönzésének helyzetéről - 1963 elején folytatott megbeszélések egyúttal kapcsolódtak a mezőgazdasági tsz-ek irányítását, valamint tervezési, pénzügyi rendszerét érintő, 1961-1962 fordulóján elindított reformmunkálatokhoz is. Az 1962-1963 folyamán összegyűlt tapasztalatok értékelése azt mutatta, hogy a tsz-ek rendelkezésére álló mozgástérben, mely az irányítás központi szerveinek „féllegális” javaslatai révén fokozatosan tágult, a szövetkezeti gazdaságok a tagság anyagi érdekeltségének megteremtése terén helyi megoldásaikkal eljutottak lehetőségeik végső határához. Azaz a termelőszövetkezetek munkadíjazása, munkaszervezeti, valamint háztáji gazdálkodási kezdeményezései - egy ponton túl - már nem tudták kiegyenlíteni a tagság részesedésére a közgazdasági környezetből és a maradék-elvből adódó hatásokat. A mezőgazdasági reformmunkálatok során teljesen egyértelművé vált, hogy míg a szövetkezeti tagság ösztönzése terén - a fékező tényezők ellenére is - jelentős előrehaladás ment végbe, addig a termelőszövetkezetnek, mint üzemnek az érdekeltsége nem volt biztosítva. Ez egyrészt a tsz-ek gazdálkodási környezetét képező ár-, hitel-, adópolitikával, másrészt pedig a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás adott rendszerével függött össze. A tsz-ek önálló elszámolásának és vállalati jellegű gazdálkodásának megteremtéséhez tehát változtatni kellett a közgazdasági és a jogi szabályozáson, csakúgy, mint az állami irányító szervezeten. Ezekre a lépésekre 1966-1967 folyamán került sor. A jelen tanulmányban vizsgált problémakör tehát szoros összefüggést mutat a mezőgazdasági reform történetével. Ugyanis a tagság, a tsz és a hatalom közötti érdekérvényesítési küzdelmek és kiegyezések folyamata, a párbeszéd létrejötte és állandósulása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságirányítási reform 1968. január 1-i
