A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
246 Az érdekeltségi problémák létrejöttében meghatározó szerepet játszó maradék-elvet és munkaegység-rendszert a kötelező mintaalapszabály írta elő. A termelőszövetkezeti gúzsbakötöttség „kis káté”- jaként funkcionáló alapszabálynak szovjet előzményei voltak. Az 1935. évi kolhoz mintaalapszabály nyomán a hazai tsz-ek életének főbb szabályai a következőképpen alakultak. A közös munkát brigádok és munkacsapatok formájában szervezték, minden tagnak meghatározott munkamennyiséget kellett teljesítenie, s a végzett munkát munkaegységekben mérték. A közös gazdaság jövedelmét - természetben és pénzben - eszerint osztották el, miután az állami kötelezettségeket teljesítették és a közös szövetkezeti alapokat létrehozták. A maradék-elv értelmében tehát a tagság számára részesedést osztani csak abból lehetett, ami az állami kötelezettségek teljesítése és a termelőszövetkezeti termelési alapok feltöltése után megmaradt. Ilyen módon az egyéni gazdálkodótól eltérően a tsz- tag, sem mint egyén, sem mint a tagság kollektívájának része nem volt birtokában a reziduális jövedelem feletti teljes rendelkezési jogoknak. A mintaalapszabályban rögzített maradék-elvű jövedelemelosztás kiegészülve a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelően kialakított közgazdasági szabályozórendszerrel eléggé megnehezítette, hogy kellően hatásos gazdasági ösztönzési megoldások alakulhassanak ki a tsz-en belül. A tagság közvetlen anyagi érdekeltségének megteremtését a munkaegységrendszer sem mozdította elő. A munkaegység egyrészt a különféle munkák mértékegysége volt, mégpedig azáltal, hogy a közös gazdaságban végzett munkákat nehézségi fokuk, szaktudás, illetve hozzáértés igényük és fontosságuk szerint közös nevezőre hozta. Másrészt a teljesített munkaértékelési egysége is volt, amely a jövedelem tagok közötti felosztásának alapjául szolgált.16 Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági... Csaba: A közös és egyéni érdek a Ceglédi Nagy Sztálin Termelőszövetkezetben. Agrártörténeti Szemle, 1979. 3-4. sz.; László János: A gazdaságirányítás és a termelőszövetkezetek anyagi érdekeltsége. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970.; Simó Tibor: Érdekérvényesítés a termelőszövetkezetek formális és informális szervezetében. A Szövetkezeti Kutató Intézet közleményei 161 .sz. 1981. 16 A munkák munkaegységben történd értékelése, valamint a természetbeni és pénzbeni jövedelemnek a teljesített munkaegységek szerinti év végén való elosztása bő két évtizedig (1931-1953) kizárólagos módja volt a szovjet kolhozparasztok jövedelemrészesedésének. Magyarországon a munkaegység egyeduralma 1951-ben kezdődött.
