A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
240 Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági ... meg alaposan, hogy mi történt a közös gazdaságok keretei között. Hasonlóképpen kevéssé tisztázták azt, hogy a párt és állami vezetésen belül milyen eltérő álláspontok hatottak a megmaradt tsz-ek megítélését illetően. Miközben a mezőgazdaság 1959-1961 közötti átszervezését kimerítően tárgyalták a helytörténeti munkák, azt már nem derítették fel, hogy milyen hatást gyakoroltak az 1956-1958 közötti fejlemények a kollektivizálásra. Jobbára kívül maradt az agrártörténeti kutatások érdeklődési körén annak tanulmányozása is, hagy milyen alulról jövő kezdeményezések hatására indult meg az újonnan szervezett, ill. kibővített termelőszövetkezeti gazdaságok stabilizálódása. Az itt olvasható írás a Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetek 1956-1963 közötti történetének újragondolására vállalkozik. Vizsgálódásának középpontjába a regionális történeti irodalom által eddig kevéssé vizsgált problémák egyike került. A tanulmány a hatalom és a termelőszövetkezeti parasztság közötti érdekérvényesítési konfliktusokat és kiegyezéseket kíséri figyelemmel a korai Kádár-korszakban. Módszertanilag a cikk több szempontból is eltér az eddigi hely- történeti írásoktól. A jelen munkában a termelőszövetkezet, nemcsak mint a termelés és gazdálkodás, hanem mint az érdekérvényesítési küzdelmek színtere is szerepel. Gazdag István, valamint Halász Péter már a hetvenes évek második felében felhívták a figyelmet az egyoldalú termeléstörténeti megközelítés fogyatékosságaira, s egyúttal hangsúlyozták az emberi oldal, a társadalomtörténeti vonatkozások figyelembevételének fontosságát.2 A hivatkozott szerzők módszertani, historiográfiai összegzéseikben foglalkoztak azzal is, hogy a helytörténeti munkák forrásbázisának kibővítésével megvalósíthatóvá válna az irányítószervek és a tsz- ek, ill. a központi és a helyi kezdeményezések arányos bemutatása. A jelen munka éppen az említett két oldal, valamint a közöttük lejátszódott interakciók alaposabb tanulmányozása céljából kiszélesítette a források körét. A szóba jöhető megyei és járási szintű párt- és tanácsi iratok mellett kiterjedt az anyaggyűjtés az országos szerveknél képződött dokumentumokra is, különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei vonatkozású anyagokra. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel 2 Gazdag István: A tsz-történetírás levéltári forrásai. In. Dokumentumok a termelőszövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. HBML. Közleményei 10.sz. Db. 1977.; Halász Péter: A termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalma. In. HBML. Évkönyve VII. Db. 1980.
