A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században

236

Mónus Imre: A birtokviszonyok változása ...

szövetkezetek 1985-re Hajdúböszörményben, de országosan is jól beállt termelő gazdaságok lettek, mert a magas állami támogatással tudtak alkalmazkodni a kialakuló gazdasági, társadalmi környezethez. Ez az állapot közel harminc évig tartott, a föld az állam és a tsz-ek tulajdonában volt.

A változás évei

1988 után olyan reformokat valósítottak meg ezek a gazdaságok, melyek fejlődésüket, fennmaradásukat biztosították a változó politikai, gazdasági helyzetben.

1989-ben megjelent a XXIII. törvény a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról. Az átalakulás feltétele a szövetkezet vagyonának a tagok közötti megosztása volt, amit a tsz-ek vagyonnevesítés címén el is végeztek. Aki nem kívánt az átalakult szövetkezetben tovább tag lenni, vagyonrészét, földjét kivehette. Ez megindította az ingatlanok adás-vételét, a birtokmozgást.

Az Országgyűlés 1991. június 26-án fogadta el az első kárpótlási törvényt a tulajdonviszonyok rendezése, a forgalmi viszonyok és a piacgazdaság jegyében szükséges vállalkozások biztonságának megteremtése érdekében. A kárpótlási törvény az állam által elvett ingatlanok tulajdonosainak, vagy azok örököseinek biztosított kárpótlást kárpótlási jegy formájában. A törvény kötelezte a termelőszövetkezeteket az állam által elvett földekből kárpótlási földalap kijelölésére,'melyet kárpótlási jegyért licitálás útján vehettek meg a kárpótoltak. Az így vásárolt földet a Földhivatal tulajdonlapon az új tulajdonos nevére írta. Ezzel kialakult a jelenlegi birtokstruktúra.

A licitálásra ki nem jelölt földterületet a szövetkezetek a helyi önkormányzatnak adták át. A földműveléssel foglalkozó szövetkezetek tagjai saját földjüket és bérelt területeket művelnek.

A rendszerváltás után az erdő és legelő hasznosítására is új rendelet jelent meg, mely lehetővé tette az erdő-és legelőtulajdonosok társulását.

Az 1989 - 94 közötti öt év teljesen átalakította a birtokviszonyokat, újra az egyén tulajdona lett a föld, melynek művelését korszerű gépparkkal kialakított gazdaságokban, vagy az Országgyűlés által 1992. január 6-án elfogadott szövetkezeti törvény alapján létrejött önkéntes társulásokban /szövetkezetekben/ célszerű végezni.