A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
228 Mónus Imre: A birtokviszonyok változása ... megingott Alkotmány Tsz. is. A többi termelőszövetkezetet sem kerülte el a forradalmi vihar. A Dózsa Termelőszövetkezetből 52 fő jelezte kilépését (főleg a földtulajdonnal rendelkezők), végül 42 fő lépett ki. A kivitt föld miatt kevés lett a művelhető földterület és az elnök a felbomlóban lévő Béke Tsz földterületéből visszakérte volna a korábban átadott 60 holdat. A Béke Tsz tagsága két részre akart bomlani, mert egyik része 12 taggal I. típusú szövetkezetté akart visszafejlődni, másik része 30 taggal III. típusú tsz akart maradni. Ez a fejlődést és munkát visszavetette, de később III. típusú tsz-ként továbbra is együtt dolgoztak. A Vörös Csillag Tsz-ből 7 fő jelentette be kilépését. Ők a földön kívül még a vagyongyarapodásból is részesültek a földterület nagyságának megfelelően. A Dózsa Tsz ezt nem adta meg. A Zója Tsz-ből is sokan kiléptek, a megmaradt tagok pedig két csoportban dolgoztak tovább: Haladás és Zója Tsz néven. A Kossuth Tsz-ből 6 fő lépett ki.14 Ezek a számok is mutatják, hogy a tsz-szervezés nem az önkéntességre épült. A kilépések a megmaradt tsz-ekben sok problémát okoztak a gazdálkodásban, különösen ha földdel léptek ki. A gazdasági visszaesés érezhető volt nemcsak a tagság és a földterület csökkenés miatt, hanem a terménykészletek szétosztása és az állatállomány csökkenése miatt is. Az 1956-os forradalom célkitűzéseinek, eredményeinek egy része kedvezően érintette a parasztságot: a beadási kötelezettség eltörlése, a vetési kényszer megszüntetése, a parasztságot sújtó intézkedések és a hibák kiküszöbölése, a vitás földügyek rendezése megfelelő biztatást jelentett számukra. A kormány parasztpolitikája visszaadta az egyénileg dolgozó parasztság munkakedvét, termelési biztonságát. Az egyéni parasztgazdaságok a város mezőgazdaságában továbbra is döntő szerepet játszottak. 1957-ben a város összes szántóterületéből, 38.000 kh-ból az egyénileg gazdálkodók 31.000 kh- at műveltek. 1958 elején Hajdúböszörményben 6869 egyéni termelő dolgozott:15 0 - 2 kh 2920 fő; 14 HBML. HbFl. XXIII. 502/a. 6.k. Városi Tanács Vb. jkv. 1957. jan. 25. 15 Hajdúböszörmény története Debrecen, 1973. - Gazdag István: Hajdúböszörmény mezőgazdasága 1956 - 60 között. 445.
