A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
222 Mónus Imre: A birtokviszonyok változása ... módosabb gazdáknál. Sokan az államtól a szántási hitelt vették igénybe. 1945-ben a földosztás első évében 2700 hold föld maradt megműveletlen, elsősorban az igaerőhiány miatt. 1946- ban a gondok mellett már eredményről is lehet beszélni, ugyanis minden földhöz juttatott megművelte, bevetette földjét. 1947- ben tovább nőtt a termelési kedv. Az új gazdák magukénak érezték a földet. Sokan ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamon vettek részt, hogy szaktudásuk gyarapításával is segítsék a termelést. A gazdasági stabilizáció bekövetkezésével a közterhek alakulásában az átmeneti enyhülés után újra a parasztságot sújtó adóterhek jelentkeztek. A természetbeni földadó és kötelező beszolgáltatás mellett új adókat is vetettek ki (mezőgazdasági fejlesztési járulék, általános jövedelemadó). A terhek növekedése a város parasztságában nyugtalanságot váltott ki. A megnövekedett közterhek erősen progresszívek voltak, különösen a 40 holdon felüli birtokokat terhelték. A kis- és középparaszti gazdaságok adói is növekedtek, de nem olyan mértékben, hogy veszélyeztették volna a termelést, sőt általában lehetővé tették a termelés szerény bővítését is. Beszolgáltatás, adóztatás 1948 májusában új beszolgáltatási rendszert vezettek be, melyhez gazdal aj sromot készítettek. Ennek összeállítása során sok probléma adódott a város sajátos birtokviszonyai miatt (megosztatlan közös birtokok, bérletek). A későbbiek során a gazdalajstromot többször átdolgozták, ennek alapján állították össze a „kuláklistát.”4 Ebbe a kategóriába azokat a földbirtokosokat sorolták, akiknek földterülete a 25 holdat meghaladta és megműveléséhez általában idegen munkaerőt is alkalmaztak. A földreform után kialakult birtokviszonyok alapján 520 család rendelkezett 25 holdon felüli birtokkal. Ez a város szántóterületének a felét jelentette. Ezek a gazdaságok nagyban hozzájárultak a város mezőgazdaságának megerősödéséhez, a szabad munkaerő foglalkoztatásához. Kimutatható, hogy ezek a gazdák a város napszámra járó és munkanélküli csapatából kerestek a helyi újság apróhirdetéseiben 4 HBML. HbFl. XXIII. 502/b. l.d. 12/1950.
