A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
219 kisparasztsága tevékenyen részt vett a törvény előkészítésének politikai csatározásaiban. A Nemzeti Parasztpárt hajdúböszörményi vezetősége 1945. február elején a város képviselőtestülete elé terjesztette a földreformot sürgető határozatát. A demokratikus pártok küldötteiből álló testület egyhangúlag elfogadta a beterjesztést és továbbította a kormánynak. A határozat javaslatot is tartalmazott a meghagyandó paraszt- és úrbirtok felső határát illetően. A parasztbirtok felső határát 100 holdban, az úrbirtokét 50 holdban jelölte meg.2 Hajdúböszörmény, nagy kiterjedésű határával az Alföld, közelebbről a Tiszántúl azon települései közé tartozik, melyeknél jelentős az egy lakosra jutó szántóterület. Területe 31.078 hektár, 58.000 kát.hold. A lakosság száma 30.598 fő volt 1945-ben, a földreform idején. A város birtokstruktúrájában az öt holdon aluli parasztok jelentették a meghatározó szerepet a földreform előestéjén. 1944-ben a birtokmegosztás a következő volt: Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 1944 év földbirtokosok száma összes terület (kh) 0-5 hold 3212 8.030 5-25 hold 787 9.630 25-50 hold 384 8.630 50-100 hold 136 11.160 100 hold felett 8 850 E kimutatásból néhány következtetést lehet levonni. 528 család rendelkezett a város szántóföldjének felével. Részükre átlagosan 40 hold jutott. 3212 család volt a törpebirtokosok száma, ahol egy családra átlagosan 2,5 hold jutott. Ezen családok nagy része is szeretett volna a földreform idején még földhöz jutni, mivel 2,5 holdból nem lehet egy családot eltartani. A megélhetés egyedüli forrásának a megfelelő nagyságú termőföldet tekintették. A Földigénylő Bizottság felhívására 1378 földigénylő család jelentkezett. A kiosztható kevés földterület arra kényszerítette a 2 HBML. HbFl. XXII. 2/b. 2.d. 985/1945.