A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században

219

kisparasztsága tevékenyen részt vett a törvény előkészítésének politikai csatározásaiban.

A Nemzeti Parasztpárt hajdúböszörményi vezetősége 1945. február elején a város képviselőtestülete elé terjesztette a földreformot sürgető határozatát. A demokratikus pártok küldötteiből álló testület egyhangúlag elfogadta a beterjesztést és továbbította a kormánynak. A határozat javaslatot is tartalmazott a meghagyandó paraszt- és úrbirtok felső határát illetően. A parasztbirtok felső határát 100 holdban, az úrbirtokét 50 holdban jelölte meg.2

Hajdúböszörmény, nagy kiterjedésű határával az Alföld, közelebbről a Tiszántúl azon települései közé tartozik, melyeknél jelentős az egy lakosra jutó szántóterület. Területe 31.078 hektár,

58.000 kát.hold. A lakosság száma 30.598 fő volt 1945-ben, a földreform idején.

A város birtokstruktúrájában az öt holdon aluli parasztok jelentették a meghatározó szerepet a földreform előestéjén. 1944-ben a birtokmegosztás a következő volt:

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV

1944 év

földbirtokosok száma

összes terület (kh)

0-5 hold

3212

8.030

5-25 hold

787

9.630

25-50 hold

384

8.630

50-100 hold

136

11.160

100 hold felett

8

850

E kimutatásból néhány következtetést lehet levonni. 528 család rendelkezett a város szántóföldjének felével. Részükre átlagosan 40 hold jutott. 3212 család volt a törpebirtokosok száma, ahol egy családra átlagosan 2,5 hold jutott. Ezen családok nagy része is szeretett volna a földreform idején még földhöz jutni, mivel 2,5 holdból nem lehet egy családot eltartani. A megélhetés egyedüli forrásának a megfelelő nagyságú termőföldet tekintették.

A Földigénylő Bizottság felhívására 1378 földigénylő család jelentkezett. A kiosztható kevés földterület arra kényszerítette a

2 HBML. HbFl. XXII. 2/b. 2.d. 985/1945.