A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Hajdú és Bihar megyék községeinek iratkezeléséhez az 1920-1945 közötti időszakban
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 193 Adatok Hajdú és Bihar megyék községeinek iratkezeléséhez az 1920-1945 közötti időszakban Major Zoltán László: Bevezetés Csaknem egy évszázad - 95 esztendő - telt el a községi ügyvitelt szabályozó 126 000/1902. B.M. sz. rendelet megjelenése óta. A rendelet semmiféle intézkedést nem tartalmazott a község régi (ügyvitelben már nem szükséges) iratanyagának elhelyezéséről. Következésképpen természetesnek vették az iratanyag meghagyását a község megőrzésében. Községi iratanyag levéltárban való intézményes elhelyezésére így sehol nem került sor. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a községek feudális iratanyaga és kapitalista korabeli iratai szegényesek. Természetesen még más okok is közrejátszanak abban, hogy csak egyes községekről találhatók a levéltárban megközelítően teljesnek tekinthető irategyüttesek. Fentebbi irattári és iratkezelési megállapításunk szükségszerűen vezet el bizonyos közigazgatási - ügyviteli kérdésekhez. A közigazgatási apparátus működésével kapcsolatos problémák már a századelőn jelentkeznek, a kormány a falu problémájához nyúl először a reformtervek közül. " A falu jegyzője" a közigazgatás végső láncszeme, a község igazgatása mellett az állami és törvényhatósági közigazgatás minden szála összefut a kezében. Idejének nagy részét az állami pénzügyigazgatás foglalja el. A kormány - emelni kívánva a jegyzőképzés színvonalát - jegyzői tanfolyamokat szervez. A századforduló után az állami feladatok jelentősen megnövekedtek, kiterjedt szakfeladatokat kellett megvalósítani új módszerekkel. Sokan hangoztatták a közigazgatás hatékonyabbá tételének szükségességét, különböző reformtervek és szakmunkák elemezték az állami adminisztráció helyzetét, megszületett az 1901: 20. te. a közigazgatás egyszerűsítéséről. Az első világháború
