A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Egy érvidéki család élete

180

Szűcs Ernő: Egy érvidéki család élete

Az előző 1215-ben már szerepelt a Váradi Regestrumban és királyi bírtok volt. Az idők során neve sokszor változott. A tatárjáráskor elpusztult, de újra települt, és a váradi püspökség birtokába került. Bethlen Gábor azonban / 1628-ban/ Ippi Fráter I. Istvánnak adományozta. A falu népét több török támadástól, de a kuruc-labanc háborúban is a községet környező nagy mocsár védte meg, bár a nádasba menekültek több alkalommal lassan tértek vissza. Pl. 1552-ben 300 lakos, 1692-ben azonban csak 8 lakos van. Ugyanakkor 1828-ban 1461 lélek, 1851-ben 2300-an élnek itt. Történésünk idejének végére, 1900-ban pedig mindössze 1517 lakosa van a községnek, ami jelentős elvándorlást mutat. Ennek ellenére 1930-ra újra 1719-re nő a lakosság, de 1992-ben csupán 1110-en maradnak a községben, s közülük mindössze öten vallották magukat románnak. Vallási szempontból 899 a református, 199 pedig a római katolikus.

Érselind több szempontból különbözik társközségétől, bár maga is az Ér mocsár vidékén fekszik. Régi település, neve már 1141-ben előfordul az okmányokban. Ekkor II. Géza a szentjobbi apátságnak ajándékozza. A török időkben sokat szenvedett. Az 1692-es összeírás szerint már 40 éve lakatlan. Fényes Elek 1851-ben azt írja: 650 lakója van, akik többségükben görögkatolikusak, s orosz származásúak, de már elmagyarosodtak és régi anyanyelvűket elfelejtették. Görögkeleti templomuk a XVII. században, görögkatolikus templomok a XVIII. században épült. 1930-ban még 1435 fő, 1992-ben azonban már csak 1019 lakos él itt. Ebből román 164, magyar 529, német 15, cigány 307, más 4.2

A helyszínek ismertetését követően rátérünk tulajdonképpeni témánkra, a "Feljegyzések" bemutatására.

A „Feljegyzés”

A közelmúltban egy családtagtól került elő egy 1815-től adatokat tartalmazó, de tulajdonképpen 1865-tól vezetett feljegyzési sorozat, amelyet egy 1920-ban elhalt asszony írt. A könyvecske 12 x 18,5 cm nagyságú, szürkéskék színű, rajta sajátkészítésű fehérszínű vignetta azzal a felirattal: "Ujváry Ferdinánd Bevétel". A "Bevétel"

2

U.o. 302-303 old.